A középkorban virágzó zsidó közösség élt a mai Afganisztánban
2013. január 4. 11:26 MTI
Észak-afganisztáni barlangokban talált, részben héber, arámi és judeo-perzsa nyelvű iratok tanúsága szerint mintegy ezer évvel ezelőtt virágzó zsidó közösség élt a térségben. Az Izraeli Nemzeti Könyvtár ígérete szerint az afganisztáni leleteket digitalizálják, és azt követően felkerülnek az intézmény honlapjára.
Korábban
Az Izraeli Nemzeti Könyvtár tudósai csütörtökön tárták a világ elé azokat az írásos leleteket - bibliai értelmezéseket, személyes leveleket, önéletrajzi vallomásokat és pénzügyi feljegyzéseket -, amelyeket Afganisztán északi-északkeleti részén lévő barlangokban fedeztek fel. Azt nem árulták el, hogy kik találták meg az iratokat, illetve hogy azok miként kerültek ki a közép-ázsiai országból - a terület ráadásul éveken át a szélsőséges tálibok rejtekhelyéül szolgált -, csupán annyit mondtak, hogy különböző régiségkereskedőktől vásárolták össze őket.
Mindenesetre a leletek először nyújtanak kézzelfogható bizonyítékot arra, hogy a térségben, amely annak idején a perzsa birodalom peremvidékét képezte, a 11. században zsidó közösség prosperált, élénk kereskedelmi tevékenységet folytatva az Európát Távol-Kelettel összekötő selyemút mentén. Haggaj Ben-Sammaj, a könyvtár igazgatója közölte, hogy az iratok felismerhető zsidó neveket tartalmaznak, és hitelességüket karbonos kormeghatározással erősítették meg.
Elmondása szerint a zsidók, mint általában a muszlim világ más részeiben is, "megtűrt kisebbségnek" számítottak a régióban, de jobban bántak velük, mint a keresztények uralma alatti területeken. A 19. század végére Afganisztán zsidó közössége hozzávetőleg 40 ezerre fogyatkozott, a 20. század közepére pedig alig ötezerre csökkent. Jelenleg csupán egy zsidó vallású személyt tartanak nyilván az országban, szemben az Izrael ádáz ellenségének számító Iránnal, ahol 25 ezren élnek. A most közzétett írásos leleteket, amelyek együttesét a szakértők máris elnevezték "afganisztáni genizának", jelentőségükben azokhoz az iratokhoz hasonlítják, amelyek több mint száz éve kerültek elő a kairói zsinagógából.
A héber geniza szó olyan tárolóhelyet jelöl a zsinagógában, annak közelében vagy zsidó temetőben, ahol a vallásos zsidók már nem használható, de meg nem semmisíthető írásokat és könyveket őriznek. A zsidó vallás szabályai szerint ugyanis a sérült, elhasználódott írásokat sem szabad megsemmisíteni, ha tartalmazzák Isten nevét; azokat megfelelő szertartással el kell temetni. A hivatalos temetésig az írásokat a genizában tárolják, és a szabály nem csupán a vallásos irományokra vonatkozik, hanem alkalmazták a magániratokra, szerződésekre és levelekre is.
Az 1864-ben felfedezett kairói geniza több száz éves tekercseket és könyveket tartalmazott. Az irategyüttest a legértékesebb történelmi dokumentumgyűjtemények egyikeként tartják számon. Az izraeli könyvtár ígérete szerint az afganisztáni leleteket digitalizálják, és azt követően felkerülnek az intézmény honlapjára.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
