Karsai: Magyarország úttörő volt a zsidó törvények meghozatalában

Kovács M. Mária történész Törvénytól sújtva - A numerus clausus Magyarországon, 1920-1945 című, újonnan megjelent könyve kapcsán tartott rendezvényen az egyetemi tanár felhívta a figyelmet arra: Teleki Pálnak nemcsak a felsőoktatásba felvehető hallgatók nemzetiségi arányát meghatározó numerus clausushoz, hanem az 1938-as úgynevezett első zsidótörvényhez is volt köze. A kötet fontos tanulságának nevezte, hogy 1920 és 1945 között a kontraszelekció folyamatos volt.

Karsai László kiemelte: 1940 nyara előtt a náci Németország semmiféle nyomást nem gyakorolt Magyarországra a tekintetben, hogy bevezessék a zsidóságot diszkrimináló további törvényeket, emiatt a magyar politikai elit némi késéssel, "lassan, félve, óvatosan követte a nagy német példát". Mint közölte, a könyv bemutatja, hogy a numerus clausust gyakorlatilag soha nem vonták vissza, és a Horthy-korszakban végig jelen volt az antiszemitizmus akkor is, ha 1920 és 1938 között nem hoztak újabb zsidótörvényt. Emlékeztetett arra is, hogy a diákok mindvégig követelték az egyetemeken a "zsidó kvóta" betartását.

Úgy fogalmazott: a korabeli rendszer által hangoztatott mítosz szerint 1928-ban visszavonták a numerus clausust, holott a felvételi bizottságok továbbra is megvizsgálták a jelöltek felmenőit. Szavai szerint a numerus clausus megszavazásakor az akkori politikai elit "érezte, hogy valami disznóságot csinál", ami abból is lemérhető volt, hogy a kormány jelentős része és a nemzetgyűlés kétharmada nem vett részt a szavazáson.

Karsai László megjegyezte: a könyvben megjelenik a nőellenesség is, miszerint meg akarták akadályozni, hogy a nők továbbtanuljanak, e mögött pedig az a megfontolás rejlett, hogy az akkori tapasztalatok alapján a zsidó családok az átlagnál magasabb arányban küldték lányaikat egyetemekre. Hozzátette: a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontnak "fülsiketítően sikerült hallgatnia" a Gyöngyösi-ügyben, holott 2010-ben az intézmény előző vezetése alatt a részükről még voltak antiszemitizmus elleni fellépések.

Kovács M. Mária arról beszélt, hogy a könyvvel kifejezetten az volt a célja, hogy bizonyos szépítő mítoszokat eloszlasson, amelyek rárakódtak a numerus clausus törvényre. Megemlítette, hogy Klebelsberg Kunó kultuszminisztert havonta váltakozva hívták hol filoszemitának, hol antiszemitának, mert álláspontja mindig más volt. A történész reményét fejezte ki, hogy a könyve kapcsán történészi vita alakul ki.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a 18. századtól az 1920-as évekig
II. Népesség, település, életmód

• Szörnyű tragédia követte a várva várt boldogságot Erdélyi János életében
• Vallástól függetlenül képviseltette magát Pest előkelősége a Dohány utcai zsinagóga felavatásán
• Hogyan ünnepeltek 170 éve a jászok és kunok?
• Részleges autonómiát hozott a kis kiegyezés