Amerika a Holdra is atomot dobott volna

Bár elsőre puszta fantazmagóriának tűnhet, a teljesen átlagos nevet kapó (Holdra induló kutatórepülések tanulmányozása, A119-es Projektnek is nevezett) tervet igenis komolyan vették a tengerentúlon, olyannyira, hogy már az évet is kijelölték (1959) a bombát célba juttató rakéta elindítására.

Az amerikaiak úgy vélték, hogy a Földről is jól látható nukleáris villanás meghátrálásra készteti az űrversenyben a Szputnyik fellövésével lépéselőnybe kerülő Szovjetuniót, növelve ezzel Amerika önbizalmát – ezt még Leonard Reiffel fizikus nyilatkozta 2000-ben az AP hírügynökségnek.

A terv Carl Sagan számításain alapult; a fiatal asztronómus később azzal vált ismertté, hogy sokat tett a csillagászat televíziós népszerűsítéséért. Az amerikaiak úgy tervezték, hogy a rakéta egy kis nukleáris robbanófejet visz a Holdra, és a becsapódáskor robbantották volna fel.

Carl Sagan

A projekt vezetői azért az atombomba mellett döntöttek, mert szerintük a hidrogénbomba túl nehéz lett volna a rakéta számára. A tervet végül ejtették, miután úgy ítélték meg, hogy a projekt meghiúsulása esetén túl nagy veszélynek tették volna ki a Föld lakosságát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2016

• Régi szakácskönyveink öt rejtélye
• Kassai kérdőjelek
• A székesfehérvári királysírok
• Gillemot Ferenc, a sport megszállottja
• Menázsi a Nagy Háborúban
• A tóalmási Wahrmann–Andrássy-kastély
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Watteau utolsó képe