Elszigetelt populációt alkothatott a pekingi ember
2012. szeptember 14. 16:51
A Kínai Tudományos Akadémia paleoantropológiai munkatársai a hagyományos és a közelmúltban kifejlesztett háromdimenziós szkennelési technikákat felhasználva a pekingi ember koponyáinak morfológiai variációit elemezték. Kutatásaik során kiderítették, hogy a későbbi egyedek koponyái minden irányban növekedést mutatnak a régebbiekhez viszonyítva, akiknél a fejforma viszonylag állandó maradt. A vizsgálat azt mutatja, hogy a pekingi ember elszigetelt populációban élte mindennapjait.
Korábban
A pekingi ember egy gyűjtőnév azon emberszabású leletcsoport számára, amelynek maradványait Csoukoutienben (Zhoukoudian), Peking külvárosában találták meg. Az 1927-ben indult hivatalos ásatás óta a pekingi ősemberek hat koponyáját a Csoukoutien egyes számú helyszínén fedezték fel.
1941-ben Pere Teilhard de Chardin a Csoukoutienból származó Homo erectus alaktani stabilitását hangsúlyozta. Úgy vélte, nem egy egyéni anatómiai különbség mutatható ki a megtalált koponyamaradványok között. Ez a morfológiai stabilitás annak a lassúságnak a bizonyítéka, amely a biológiai evolúciót jellemzi akkor, amikor idegen elem bevándorlása nem zavarja, és nem is módosítja annak folyamatát.
Ezen elvet támasztja alá az a kutatás, amely a ZKD 5 jelű koponyát 300 ezer évvel fiatalabbra becsülte a ZKD 3 azonosító kóddal ellátott leletnél. Az előbbinél koponyanövekedést véltek felfedezni az idősebb társához viszonyítva.
„11 koponyát vizsgáltunk meg, hogy meghatározhassuk a pekingi Homo erectus evolúciós fejlődésének folyamatát. Az eredmények azt mutatják, hogy ez a biológiai folyamat nagyon lassú. A csoukoutieni ősember és társai egy elszigetelt népességben élhettek, mivel méréseink is azt mutatják, hogy nem érte őket semmilyen külső genetikai behatás” – mondta Xing Song, a kutatás egyik munkatársa.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- A kémiában és a hadászatban egyaránt tehetségesnek bizonyult Görgei Artúr 09:50
- Még éjszaka sem hagytak fel az támadásokkal a Budát ostromló magyar csapatok 08:20
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác tegnap
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját tegnap