2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Többször lerombolták a világ egyik legelső kikötőjét

2012. szeptember 12. 08:39

Ritka amulettet talált egy nemzetközi régészcsapat Jaffa kikötőjében, ami újabb bizonyíték arra, hogy a várost erős egyiptomi hatás érte. A kutatás során az is kiderült, hogy a világ egyik legelső kikötőjének tartott Jaffát legalább négyszer rombolták le az ókorban.

A Jaffa ősi városának feltárásán dolgozó régészek már korábban is találtak kézzelfogható bizonyítékot az egyiptomi hatásra. Most viszont azt is megtudták, hogy az egyik egyiptomi erődhöz tartozó kapubejáratot legalább négyszer rombolták le és építették újra a történelem folyamán. Ráadásul egy olyan ganajtúró-bogár (szkarabeusz) amulettet is találtak, amely az Egyiptomot i.e. 1390 és 1353 között kormányzó fáraó, III. Amenhotep kártusát tartalmazza. (a kártus az a hosszúkás keret, amelybe az ókori egyiptomi fáraók és királynék, esetenként a királyi család más tagjai nevét írták.)

A szkarabeusz amulett igen elterjedt volt Egyiptom, s különösen a fáraók körében volt népszerű. Már i. e. 2500 körül elkezdtek megjelenni a sírokban a különféle amulettek, főként a köznép sírjaiban, így fontos szerep jutott nekik a halottkultuszban, de használták például pecsétként is. A fáraók időnként hosszabb szöveggel ellátott szkarabeuszok sorát adták ki egy neves esemény megörökítésére vagy a király tetteinek dicsőítésére. Ez a szokás pedig nem mástól, mint III. Amenhoteptől, a XVIII. dinasztia egyik legnagyobb uralkodójától ered.

Jaffa már az időszámításunk előtti második évezredtől fontos kereskedelmi központ volt. Az ötvenes évek óta tartó ásatások során többször rámutattak az erős egyiptomi kapcsolatra, az ismertté váló egyiptomi erődök például egészen II. Ramszesz (i.e. 1279-1213) koráig visszanyúlnak, de ezt tanúsítják az ott feltárt sártégla épületek és agyagedények is.

Az izraeli kikötővárost folyamatosan érték a külföldi hatások. Itt található például az a ritka 800 éves márványdarab is, amely a keresztes háborúk korából származik, s amely arab nyelvű utalásokat tesz II. Frigyes német-római császár életére. Frigyes 1228-ban vezetett keresztes hadjáratot a Szentföldre, amelynek egy részét diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően hódította meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár