Pásztorok építhették a Stonehenge-t
2012. szeptember 10. 14:08
Pásztorok, nem pedig földművesek építhették Stonehenge-et - állítja két brit kutató, akik tanulmányukat az Antiquity szeptemberi számában tették közzé.
Korábban
Stonehenge építői nomád életmódot folytathattak, és étrendjükben a hús dominált. Bár a földművelés körülbelül hatezer éve honosodott meg a brit szigeteken, a növénytermesztés visszaszorult és az állattartás vált elsődlegessé abban az időszakban, amikor Stonehenge-et és a többi masszív kőépítményt emelték - olvasható a Science News hírei között.
Mint Chris Stevens és Dorian Fuller archeobotanikusok tanulmányukban kifejtik, a növénytermesztés abban az időszakban honosodott meg, amikor a brit szigetek időjárása enyhe és csapadékos volt, ekkor terjedt el például a tönkebúza, az árpa, a szőlő. Kezdetben a földműveléssel párhuzamosan fennmaradt a vadon termő gyümölcsök, bogyók, diófélék gyűjtögetése, és korlátozott mértékben terjedt el az állattenyésztés. Stonehenge építésének idejére, 5300 évvel ezelőtt azonban az éghajlat váratlanul szárazra és hűvösre fordult, ösztönözve a szarvasmarha-, birka- és sertéstenyésztést.
Háromezerötszáz évvel ezelőtt ismét enyhébbé vált az időjárás, így a bronzkorban a földművelés visszanyerte dominanciáját és a népesség villámgyorsan felhagyott a nomád életmóddal. Az archeobotanikusok szerint a nomád életmódot folytató pásztorok számára Stonehenge és a hozzá hasonló megalitikus építmények gyülekezőhelyként szolgáltak.
A földművelésről állattartásra történő váltást kísérő kőépítmények megjelenése az adott időszakban megfigyelhető volt Afrika és Ázsia némely térségében is. "A szétszórt, folyamatosan úton lévő, kis létszámú csoportok számára fontosak voltak a rendszeres találkozások. A rituális ünnepségek alkalmával egyeztek meg a szövetségeket megalapozó házasságokról, de a találkozók módot adtak a nyájak pároztatására is, hogy javítsák az állatállományt. Ilyen helyszíneken könnyűszerrel mozgósíthatták a résztvevőket nagyszabású építési projektek megvalósítására is" - magyarázta Dorian Fuller, a University College London kutatója.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen 15:05
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.