Ciudad Perdida, az elveszett város
2012. szeptember 6. 08:58
Rácáfol nevére a kolumbiai Ciudad Perdida, amelyet évente mintegy nyolcezer turista keres fel. A település a dél-amerikai ország egyik legcsodálatosabb kulturális öröksége.
Korábban
Minden évben nyolcezer turista kerekedik fel a kolumbiai El Mameybe, hogy aztán onnan egy háromnapos, 23 kilométeres gyalogtúrát követően megérkezzen Sierra Nevada de Santa Marta sűrű, már-már áthatolhatatlan dzsungelébe. Az út során vadállatok, köztük jaguárok, ocelotok és bőgőmajmok figyelik árgus szemekkel a túrázók minden lépését, s további 600 madárfaj egészíti ki a páratlan szépségű terület páratlan gazdagságú faunáját.
Ciudad Perdida (a spanyol név jelentése: elveszett város) Kolumbia egyik legcsodálatosabb kulturális öröksége. A 16. század végéig a tayrona indiánok lakták, akik több száz kőteraszt és –gyűrűt építettek; ezekről a régészek azt gondolják, hogy minden bizonnyal templomok, lakóházak és terek (plaza) alapjait képezték. S habár a tayronák a háromezer négyzetkilométeres területen több mint 250 települést alapítottak, kevés nagyobb vagy impresszívebb város létezett, mint a politikai és gazdasági központként szolgáló, körülbelül háromezer embernek otthont adó Ciudad Perdida.
A spanyol konkvisztádorok által behozott betegségek következtében a tayronák elhagyták a várost, amely ezáltal teljesen elnéptelenedett, s csak 1975-ben, a véletlennek köszönhetően fedezték fel újra, amikor a prekolumbán kincsek után nyomozó fosztogatók rábukkantak a város romjaira. Egy évre rá a Kolumbiai Történeti és Antropológiai Intézet (ICANH) megkezdte a település környékének megtisztítását a sűrű erdőtől.
A Global Heritage Fund jelenleg azon dolgozik, hogy a területet még vonzóbbá tegye az ökoturisták számára, de arra is figyel, hogy a területet ne lepjék el túlságosan a túrázók. Az ICANH által kidolgozott terv (Ciudad Perdida Master Conservation Plan) pedig azt célozza, hogy a területet – ahol jelenleg is élnek helyi közösségek – fenntartható módon fejlesszék.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek tegnap
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt tegnap
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare tegnap
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin 2024.04.22.
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat 2024.04.22.