Ciudad Perdida, az elveszett város
2012. szeptember 6. 08:58
Rácáfol nevére a kolumbiai Ciudad Perdida, amelyet évente mintegy nyolcezer turista keres fel. A település a dél-amerikai ország egyik legcsodálatosabb kulturális öröksége.
Korábban
Minden évben nyolcezer turista kerekedik fel a kolumbiai El Mameybe, hogy aztán onnan egy háromnapos, 23 kilométeres gyalogtúrát követően megérkezzen Sierra Nevada de Santa Marta sűrű, már-már áthatolhatatlan dzsungelébe. Az út során vadállatok, köztük jaguárok, ocelotok és bőgőmajmok figyelik árgus szemekkel a túrázók minden lépését, s további 600 madárfaj egészíti ki a páratlan szépségű terület páratlan gazdagságú faunáját.
Ciudad Perdida (a spanyol név jelentése: elveszett város) Kolumbia egyik legcsodálatosabb kulturális öröksége. A 16. század végéig a tayrona indiánok lakták, akik több száz kőteraszt és –gyűrűt építettek; ezekről a régészek azt gondolják, hogy minden bizonnyal templomok, lakóházak és terek (plaza) alapjait képezték. S habár a tayronák a háromezer négyzetkilométeres területen több mint 250 települést alapítottak, kevés nagyobb vagy impresszívebb város létezett, mint a politikai és gazdasági központként szolgáló, körülbelül háromezer embernek otthont adó Ciudad Perdida.
A spanyol konkvisztádorok által behozott betegségek következtében a tayronák elhagyták a várost, amely ezáltal teljesen elnéptelenedett, s csak 1975-ben, a véletlennek köszönhetően fedezték fel újra, amikor a prekolumbán kincsek után nyomozó fosztogatók rábukkantak a város romjaira. Egy évre rá a Kolumbiai Történeti és Antropológiai Intézet (ICANH) megkezdte a település környékének megtisztítását a sűrű erdőtől.
A Global Heritage Fund jelenleg azon dolgozik, hogy a területet még vonzóbbá tegye az ökoturisták számára, de arra is figyel, hogy a területet ne lepjék el túlságosan a túrázók. Az ICANH által kidolgozott terv (Ciudad Perdida Master Conservation Plan) pedig azt célozza, hogy a területet – ahol jelenleg is élnek helyi közösségek – fenntartható módon fejlesszék.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap