Mit dolgoztak a viking rabszolgák?
2012. augusztus 31. 10:31
Ötből egy ember rabszolgaként tengette életét a viking kori Skandináviában, mégse fordítottak eddig túl nagy figyelmet a társadalomban betöltött szerepükre illetve az általuk végzett tevékenységekre. Ezt a hiányt igyekezett pótolni Janken Myrdal, aki régészeti, szöveges és jogi forrásokat használt fel, majd írta meg Milking and Grinding, Digging and Herding: Slaves and Farmwork 1000-1300 című, a középkori viking rabszolgák életét bemutató tanulmányát.
Korábban
Míg a korábbi kutatások azt sugallták, hogy a rabszolgák és a szabadok a középkori gazdaságokban lényegében ugyanazt a munkát végezték el, Myrdal, a svéd Agrártudományi Egyetem gazdaságtörténésze úgy látja, hogy a rabszolgák és tartóik nem keveredtek, előbbiek csak bizonyos feladatokat láttak el. Ezek a társadalmi szempontból lealacsonyító, nehéz munkák teljesen különböztek attól, mint amit a szabadok végeztek.
Az egyik legfontosabb az állattartás volt, ami a férfi rabszolgák feladata volt, így például a szarvasmarhák, sertések és bárányok etetése-gondozása. A földeken való munkát azonban már megosztották: a rabszolgák trágyáztak, a szabadokra maradt a vetés és a szántás, viszont a betakarítást már együtt végezték el.
A viking kori rabszolgák emellett halásztak, vadásztak, az erdőben dolgoztak vagy éppen füvet vágtak. A nők tehenet fejtek, gabonát őröltek, főztek, néha pedig gyerekekre vigyáztak. A legnehezebb, s egyben a legmegvetettebb foglalkozás ezek közül kétségkívül a tehénfejés volt. Fennmaradtak olyan sagák, amelyek arról tanúskodnak, hogy a szabadok egyszerűen nem voltak hajlandók hozzálátni a feladathoz. Myrdal kutatása során azt találta, hogy a nők és a tehenek „kapcsolata” sokat javult a középkor folyamán. 1000 után a vaj előállítása és tárolása egyre könnyebb és jövedelmezőbb lett, amit a 13-14. században a mai Svédország és Dánia területén élő nők közül mind többen és többen ismertek fel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Drograzzia során került elő egy ellopott Picasso-festmény 10:14
- A brit kapitulációt rögzítő Washington-levelet mutatnak be Londonban 09:23
- Lehetséges Artemisz-szobor töredékére bukkantak Bulgáriában 08:36
- Ismeretlen Szent Ágoston-prédikációkra bukkantak egy középkori kéziratban 08:11
- Krasznahorkai László is ott lesz Európa új irodalmi fesztiválján 06:51
- Online is kutathatóvá váltak Liszt Ferenc magánlevelei és naplói tegnap
- Érintetlen késő ókori szarkofágot nyitottak fel Horvátországban tegnap
- Savinio-idézet került egy milánói múzeum falára tegnap
