Mit dolgoztak a viking rabszolgák?
2012. augusztus 31. 10:31
Ötből egy ember rabszolgaként tengette életét a viking kori Skandináviában, mégse fordítottak eddig túl nagy figyelmet a társadalomban betöltött szerepükre illetve az általuk végzett tevékenységekre. Ezt a hiányt igyekezett pótolni Janken Myrdal, aki régészeti, szöveges és jogi forrásokat használt fel, majd írta meg Milking and Grinding, Digging and Herding: Slaves and Farmwork 1000-1300 című, a középkori viking rabszolgák életét bemutató tanulmányát.
Korábban
Míg a korábbi kutatások azt sugallták, hogy a rabszolgák és a szabadok a középkori gazdaságokban lényegében ugyanazt a munkát végezték el, Myrdal, a svéd Agrártudományi Egyetem gazdaságtörténésze úgy látja, hogy a rabszolgák és tartóik nem keveredtek, előbbiek csak bizonyos feladatokat láttak el. Ezek a társadalmi szempontból lealacsonyító, nehéz munkák teljesen különböztek attól, mint amit a szabadok végeztek.
Az egyik legfontosabb az állattartás volt, ami a férfi rabszolgák feladata volt, így például a szarvasmarhák, sertések és bárányok etetése-gondozása. A földeken való munkát azonban már megosztották: a rabszolgák trágyáztak, a szabadokra maradt a vetés és a szántás, viszont a betakarítást már együtt végezték el.
A viking kori rabszolgák emellett halásztak, vadásztak, az erdőben dolgoztak vagy éppen füvet vágtak. A nők tehenet fejtek, gabonát őröltek, főztek, néha pedig gyerekekre vigyáztak. A legnehezebb, s egyben a legmegvetettebb foglalkozás ezek közül kétségkívül a tehénfejés volt. Fennmaradtak olyan sagák, amelyek arról tanúskodnak, hogy a szabadok egyszerűen nem voltak hajlandók hozzálátni a feladathoz. Myrdal kutatása során azt találta, hogy a nők és a tehenek „kapcsolata” sokat javult a középkor folyamán. 1000 után a vaj előállítása és tárolása egyre könnyebb és jövedelmezőbb lett, amit a 13-14. században a mai Svédország és Dánia területén élő nők közül mind többen és többen ismertek fel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Már Kosztolányi Dezső is csodagyermekként üdvözölte az ifjú Weöres Sándort 15:53
- „Micsoda útjaim voltak nekem” – Cseh Tamásra emlékezünk 13:40
- Állati átverések, avagy micsoda festő ez a majom! 12:50
- Egy városi legenda szerint József Attilát kérték fel az első magyar keresztrejtvény tesztelésére 10:37
- Monarchista családból kommunista vezető: Vlagyimir Iljics Lenin tegnap
- Nem hozott tartós békét a Magyar Királyság területi megosztottságát rögzítő visegrádi egyezmény tegnap
- Sosem vett részt hadműveletekben a világ első nukleáris üzemű tengeralattjárója tegnap
- Elhunyt Meat Loaf, a rockzene megkerülhetetlen alakja tegnap
