2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Mit dolgoztak a viking rabszolgák?

2012. augusztus 31. 10:31

Ötből egy ember rabszolgaként tengette életét a viking kori Skandináviában, mégse fordítottak eddig túl nagy figyelmet a társadalomban betöltött szerepükre illetve az általuk végzett tevékenységekre. Ezt a hiányt igyekezett pótolni Janken Myrdal, aki régészeti, szöveges és jogi forrásokat használt fel, majd írta meg Milking and Grinding, Digging and Herding: Slaves and Farmwork 1000-1300 című, a középkori viking rabszolgák életét bemutató tanulmányát.

Míg a korábbi kutatások azt sugallták, hogy a rabszolgák és a szabadok a középkori gazdaságokban lényegében ugyanazt a munkát végezték el, Myrdal, a svéd Agrártudományi Egyetem gazdaságtörténésze úgy látja, hogy a rabszolgák és tartóik nem keveredtek, előbbiek csak bizonyos feladatokat láttak el. Ezek a társadalmi szempontból lealacsonyító, nehéz munkák teljesen különböztek attól, mint amit a szabadok végeztek.

Az egyik legfontosabb az állattartás volt, ami a férfi rabszolgák feladata volt, így például a szarvasmarhák, sertések és bárányok etetése-gondozása. A földeken való munkát azonban már megosztották: a rabszolgák trágyáztak, a szabadokra maradt a vetés és a szántás, viszont a betakarítást már együtt végezték el.

A viking kori rabszolgák emellett halásztak, vadásztak, az erdőben dolgoztak vagy éppen füvet vágtak. A nők tehenet fejtek, gabonát őröltek, főztek, néha pedig gyerekekre vigyáztak. A legnehezebb, s egyben a legmegvetettebb foglalkozás ezek közül kétségkívül a tehénfejés volt. Fennmaradtak olyan sagák, amelyek arról tanúskodnak, hogy a szabadok egyszerűen nem voltak hajlandók hozzálátni a feladathoz. Myrdal kutatása során azt találta, hogy a nők és a tehenek „kapcsolata” sokat javult a középkor folyamán. 1000 után a vaj előállítása és tárolása egyre könnyebb és jövedelmezőbb lett, amit a 13-14. században a mai Svédország és Dánia területén élő nők közül mind többen és többen ismertek fel.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár