Horthy Vitézi Rendje

Horthy, a kormányzó

A nemzetgyűlés 1920. március 1-jén Horthy Miklóst kormányzóvá választotta. Kormányzói kinevezését és jogkörét az 1920. évi I. törvény szabályozta, amely a királyság intézményét érintetlenül hagyta. Horthy kezdettől kormányzói jogkörének kiszélesítésére törekedett. Nemességet a törvény szerint nem adományozhatott, ezért más módon akart egy személyéhez hű, nemesi jellegű társadalmi bázist létrehozni.

1920 augusztusában jelent meg a 6650/1920 M. E. sz. rendelet, amely különleges jogi minősítésű ingatlanok, ún. vitézi telkek adományozását rendelte el a magyar állam védelmében kitűnt feddhetetlen férfiak részére, a haza el nem múló hálája jeléül. Vitézi Rend alapításáról tehát nem született jogszabály, az Országos Vitézi Szék, mint a vitézek közösségének irányítására létrehozott szerv belső döntése volt, hogy a felavatott vitézek szervezetét kezdettől Vitézi Rendnek nevezték. A Vitézi Rend a Miniszterelnökség hatáskörébe tartozott, főkapitánya fennállása alatt a kormányzó volt, és ő volt az Országos Vitézi Szék elnöke is.

A Vitézi Rend jelvénye

Az Országos Vitézi Szék tagjai az államfőn mint főkapitányon kívül az érintett minisztériumok (honvédelmi, belügy-, földművelésügyi- és igazságügyi) egy-egy képviselője, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója, valamint a nyolc törzskapitány voltak. Az ország területét ugyanis nyolc törzsszékre osztották. Ezek alá tartoztak a vármegyei törzsszékek élükön a Vitézi Székkapitánnyal. A megyék területén lévő járásokba tartozó vitézi családok ügyeit pedig a Járási (kerületi) Vitézi Hadnagyok intézték. A területi visszacsatolások után újabb törzsszékeket szerveztek, 1944-ben összesen tíz működött. Az Országos Vitézi Szék mellé rendelt hivatal, a Széktartóság végezte az adminisztrációt, élén a főszéktartóval.

A felvétel szabályai szerint vitéz lehetett minden magyar állampolgár, aki a magyar állam védelmében (a világháborúban) kitűnt, és a forradalmak idején is hűséges maradt a hazához. Ezen túlmenően erkölcsi feddhetetlenséget is elvártak a jelentkezőktől. Részletesen szabályozták azt is, hogy milyen kitüntetésekkel kellett rendelkezniük a kérvényezőknek, különválasztva a tiszteket és a legénységi állományúakat. A Vitézi Rend szervezetének leírását, a jogokat és kötelességeket mindenre kiterjedő alapossággal a Vitézi Rend Kis Kátéja tartalmazta.

A felvételért folyamodókat, ha megfeleltek a feltételeknek, ünnepélyes keretek között, eskütétel után vették fel a rendbe. A háborúban hősi halált haltak is kaphattak vitézi címet és telket, ha felvételüket valamelyik hozzátartozó kezdeményezte. A kérelmezők voltak a jogszerzők, az elsőszülöttek viszont várományosként örökölhették a telket és a címet. Utóbbiakat már 12 éves koruktól apjuknak kellett felkészítenie a vitézséggel kapcsolatos tudnivalókra. Leventeoktatáson, lövészkiképzésen és lehetőleg a cserkészéletben is részt kellett venniük. Horthy Miklós mindkét fia várományos volt, rokonuk Horthy István ny. altábornagy révén.

1. Horthy, a kormányzó
2. Az első avatások
3. A kötelezettségek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”