2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az Amazonason 470 éve hajóztak végig először

2012. augusztus 24. 14:56 MTI

Négyszázhetven éve, 1542. augusztus 24-én érte el az Atlanti-óceánt Francisco Orellana spanyol konkvisztádor, aki első ízben hajózta végig az Amazonast. A világ legnagyobb folyója a nevét is neki köszönheti: mivel beszámolója szerint útja során magas, világos bőrű és hosszú hajú nők támadtak rájuk, a kortársak a görög mitológia női harcosairól nevezték el a folyamot.

Az Amazonas a Föld legbővízűbb és (a Nílus után) második leghosszabb folyója, vízgyűjtő területe Dél-Amerika negyven százalékára terjed ki. A folyón elsőként végighajózó Francisco de Orellana Spanyolországban született, s fiatalon hajózott át az Újvilágba. Itt részt vett Francisco Pizarro az Inka Birodalmat meghódító hadjáratában, amelynek során egyik szemét elvesztette. A győzelem után a mai Ecuador területén fekvő Guayaquil kormányzója lett.

Pizarrót az inkák mérhetetlen gazdagsága ellenére sem hagyta nyugodni Eldorádó legendája, ezért fivére, Gonzalo Pizarro vezetésével expedíciót szervezett az Aranyváros és a bennszülöttek által emlegetett hatalmas fahéjfa-erdők felkutatására. A Quitóból 1541 februárjában útra kelő mintegy kétszáz spanyol és több ezer teherhordó között ott volt Orellana is. Az Andok jéggel borított hegycsúcsain való átkelés, majd a hegy keleti oldalának alattomos lejtői megtizedelték a katonákat, akiknek indián vezetői is sorra szöktek el. Élelmük gyorsan fogyott, idővel már a lovak és a kutyák húsára is rá kellett fanyalodjanak.

Több heti szenvedés után elérték a Rio Napót, az Amazonas egyik mellékfolyóját, de sem aranyat, sem fahéjat nem találtak. Pizarro ekkor azzal bízta meg Orellanát, hogy 57 emberrel egy helyben ácsolt hajón induljon lefelé a folyón és keressen élelmet. Az újabb expedíció tagja volt a domonkos rendi szerzetes Gaspar de Carvajal is, aki a kalandos utazás krónikása lett. Orellana egy hét után végre barátságos indiánokkal találkozott, élelmet is szerzett, de a víz sodrása miatt nem tudott visszafordulni. (A hiába várakozó Pizarro végül 80 emberrel vergődött vissza Quitóba.)

Orellana egy újabb, nagyobb hajót épített, amellyel 1542. február 11-én elérték magát az Amazonast. Hetekig hajóztak az egyre nagyobb folyón, miközben folyamatosan zaklatták őket a part mentén élő indiánok. A nevezetes, amazonok általi támadás 1542. június 24-én érte őket - ma már azonban úgy gondolják, hogy egy helyi indián törzs harcosait nézték nőnek. Orellana és emberei a nagyobb falvakban kérték az élelmet, a kisebbeket felégették és kirabolták. A folyó torkolatát, a nyílt tengert végül 4750 kilométer megtétele után, 1542. augusztus 24-én érték el. Ezután a tengeri áramlatokkal felfelé hajóztak Dél-Amerika partjai mellett, Orellana hajója Trinidadot délről megkerülve szeptember 11-én érkezett meg Venezuela partjaihoz. A kalandos út során szinte hihetetlen módon csak tizenegy embert vesztettek, nyolcan betegségben, hárman az összetűzésekben haltak meg.

Orellana visszatért Európába, hogy benyújtsa igényét az általa felfedezett és Új-Andalúziának elnevezett terület kormányzóságára. Először Lisszabonban kötött ki, ahol azonnal felajánlották neki, hogy portugál zászló alatt térjen vissza. Útja így nemzetközi kérdéssé "fajult", hiszen a világot a spanyolok és a portugálok között felosztó Tordesillasi szerződés alapján az Amazonas torkolata portugál, a folyam nagy része azonban spanyol birtoknak minősült. Orellana az ajánlatot visszautasítva Madridba ment, ahol csodás földekről és mesés gazdagságú településekről szőtt meséi megragadták V. Károly spanyol király képzeletét is.

Az uralkodó 1544. február 18-án nevezte ki Új-Andalúzia kormányzójának azzal a feladattal, hogy vegye birtokba a területet és alapítson két várost. (A felfedező által leírt termékeny földekről sokáig azt gondolták, hogy csak képzeletében léteztek. A legújabb régészeti felfedezések szerint azonban az Amazonas mentén valóban élhettek törzsek, amelyek kiváló öntözőrendszert építettek ki és virágzó településeket hoztak létre, civilizációjuk valószínűleg az európaiak által behurcolt betegségek miatt halt ki.)

A magát hatalmas adósságokba verő Orellana második expedíciója 1545 májusában indult Spanyolországból, de ezt a vállalkozást már nem kísérte szerencse. Négy hajója közül kettő már az odaúton hajótörést szenvedett, az Amazonas fő folyását pedig nem találták meg a hatalmas torkolatban. Az indiánokkal vívott csatában megsebesült Orellana 1546 novemberében halt meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár