2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ezen a napon: Nemzetiszocialista puccskísérlet Ausztriában

2012. július 25. 15:26

Az osztrák nemzetiszocialisták 1934. július 25-i puccskísérletüket a bécsi kancellári hivatalba történt benyomulásukkal kezdték, nem sokkal később meggyilkolták a menekülő Engelbert Dollfuss osztrák szövetségi kancellárt is. A felkelést azonban még aznap elfojtották.

A puccsisták, akik katonai és rendőri egyenruhákba öltöztek, dél felé nyomultak be a kancellári hivatalba és az osztrák rádióstúdióba. A felkelők a rádióban hírül adták Dollfuss (meg nem történt) lemondását, s előzetes megbeszélésük szerint ez a bejelentés robbantotta ki egész Ausztriában a felkelést.

Dollfussra menekülés közben rálőttek, s a kancellár a délután folyamán belehalt sérüléseibe. A rendőrség a rádió épületében legyűrte a nemzetiszocialistákat. Tárgyalások után a puccsisták este felé kiürítették a kancellári hivatalt, és megadták magukat. A következő napok folyamán a kormány a szövetségi tartományokban is felszámolta a felkeléseket, amelyet egy feltevés szerint maga Hitler tervezhette meg.

Dollfuss a halottas ágyán

Az ausztriai helyzetet évek óta gazdasági válság, a munkanélküliek nagy száma, a munkásmozgalom aktivitása, a Köztársasági Védőszövetség (Schutzbund, az osztrák szociáldemokraták fegyveres szervezete) és a tekintélyelvi jobboldali Heimwehr, valamint a nemzetiszocialisták terrorakciói jellemezték.

Az 1932 óta hivatalban lévő Dollfuss kancellár a válságot tekintélyelvi rendi államrendszer létrehozásával és a demokratikus elvek háttérbe szorításával kívánta orvosolni. 1933-ban kiiktatta a parlamentet, majd a nemzetiszocialista pártot betiltatta. 1934 februárjában a Heimwehrhez közel álló kormány és a diktatórikus politikát elutasító szociáldemokraták között kiéleződtek a feszültségek.

Február 12-én a Köztársasági Védőszövetség a munkásotthonok tervszerű átkutatására lövésekkel választolt. A felkelés Bécsből átterjedt Ausztria más részeire. Az ellenállást a szociáldemokrata Otto Bauer és Julius Deutsch vezette, tevékenységük azonban nem volt kellően megszervezve.

A kormány Bécsben és az érintett szövetségi tartományokban statáriumot rendelt el, és Bécsben tüzérséget vetett be a felkelőkkel szemben. Délután betiltották az Ausztriai Szociáldemokrata Pártot, február 14-én pedig feloszlatták a szabad szakszervezeteket. A véres harcok február 15-éig elhúzódtak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár