A Francia Idegenlégió történetét kutatják
2012. július 12. 16:31
Régészeti emlékek után kutatnak archeológusok Marokkó déli részén. A klíma és a hatalmas erőd elhelyezkedése egy nagyrészt teljesen ép épület feltárását és dokumentálását teszi lehetővé.
Korábban
A francia idegenlégiót Lajos Fülöp francia király rendelete után 1831. március 10-én alapították a Franciaországban tartózkodó külföldi önkéntesek számára, mivel külföldieket tilos volt a francia hadseregbe besorozni. Végül a légió egy elit katonai alakulattá szerveződött a francia hadseregen belül. A csapatszellemnek köszönhető, hogy a sokféle kulturális közegből érkező férfiakat az idegenlégió egy családdá kovácsolta össze; több mint négyezer magyar szolgált a francia idegenlégióban.
Irodalmi források, naplók, térképek és műholdfelvételek alapján vizsgálják meg az egykori, Észak-Afrikában szétszórtan levő erődöket. A kutatók által eddig kiválasztott legnagyobb ilyen építmény egy dél-marokkói sivatagi erőd, amelyet az idegenlégió 1921-ben épített fel az Oued Guir folyóvölgyének déli részén, egy magas fennsíkon.
Az erőd elhelyezkedésének és a száraz klímának köszönhetően az építmény szinte teljesen ép. A torony és külső falak még állnak, de a belső épületekről is csak a tetők hiányoznak. Az erőd így kiváló alkalmat nyújt arra, hogy egy olyan építményt vizsgáljanak meg, amely fontos szerepet játszott a modern Marokkó megszületésében és Franciaország gyarmati uralmának történetében.
Marokkó okkupációja nem volt probléma nélküli. Az időjárás, a földrajzi adottságok és a lakosok igen megnehezítették a francia megszállók dolgát. Különösen a terepviszonyok tűntek leküzdhetetlen akadálynak: a magas hegyek sokszor okoztak főfájást a franciáknak, akiknek néhol halálos csapdát jelentett egy-egy veszélyes pont. De az erődök – amelyek között idővel ugyan egyre javult a kommunikáció – sem álltak mindig a helyzet magaslatán: a húszas években a Abd-el-Krim vezette csapatok komoly támadást intéztek a franciák ellen.
A területen jelenleg terepszemle és az épületek állapotának felmérése folyik. Korábban rengeteg olyan tárgy került elő, amely a helyőrség mindennapjaival hozható összefüggésbe (konzervdobozok, zubbonygombok, övcsatok), de bőven akad példa a katonai tevékenységre utaló leletekre, például töltények és gránátmaradványok formájában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.