Lefordították a szeptember 11-i támadás helyszínén talált agyagtáblákat
2012. május 23. 10:52
Egy harvardi tudós konzerválta és lefordította a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás helyszínén felbukkant ősi agyagtáblákat. A négyezer éves leletek a mezopotámiai mindennapokba engednek betekintést.
Korábban
Az agyagtáblákat a Customs House alagsorában tárolták, mikor a World Trade Center az épületbe becsapódó repülőgépek után leomlott. Az ősi, négyezer éves táblákat – összesen 301-et – valamikor a támadás előtt lophatták el Irak déli részéből. Az amerikai vámhatóság végül lefoglalta a leleteket, amelyek átmenetileg a WTC alagsorában nyertek elhelyezést.
Amikor a gyűjteményt a terrortámadás után megtalálták, egy újabb raktárba tették őket, ahonnan a Harvard University's Semitic Museumba kerültek; itt Dennis és Jane Drake Piechota vezetésével egy speciális restaurációs eljárás alá vetették – egy különleges kemencében lassan kiégették, majd fürdővízben sót nyertek belőlük. A táblák újra kerámiakeménységűek lettek, amivel sikerült meghosszabbítaniuk „élettartalmukat” és visszanyerték eredeti formájukat.
A tudósok azóta megtudták, hogy az agyagtáblák eredetileg a sumerok vallási fővárosából, Nippurból származnak, közülük 145 egy magas rangú, földműveléssel foglakozó tisztviselő, Aradmu gyűjteményét képezte. Az agyagtáblák fordítását Benjamin Studevent-Hickman harvardi asszirológus végezte el. Mivel a közel-keleti országgal kötött egyezmény értelmében az agyagtáblákat vissza kellett szolgáltatni Iraknak, Studevent-Hickman a leletekről készített fotókon folytatta a kutatását. Amiből egy agrártársadalom képe rajzolódott ki: szamarak, ökrök és gabonák átvételéről lehet olvasni – de például az is kiderült, hogy a hitelezők 33 százalékos kamatlábbal dolgoztak, ami csak elsőre tűnik soknak, a „sarc” mértéke ugyanis teljesen elfogadott volt Mezopotámiában.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Döntő győzelem vezéráldozattal, avagy így veszett oda az oszmán szultán Rigómezőnél tegnap
- Féltve őrzött kincseink: hogyan jutottunk el a faládáktól a páncéltermekig? tegnap
- Kettős gyilkosság többszörös kérdőjellel: a szarajevói merénylet rekonstruálása tegnap
- A pusztító földrengés, amely kis híján a földdel tette egyenlővé az egykor virágzó Komáromot tegnap
- A feleségei mellett szenvedélyeit is sűrűn váltogatta VIII. Henrik tegnap
- Véres, kegyetlen és a végsőkig hierarchikus társadalomban éltek az aztékok 2022.06.27.
- „A kémkedést még talán el lehetne viselni, ha tisztességes emberek végeznék.” 2022.06.27.
- Amikor a Hősök terén szólalt fel a magyar nép Ceaușescu őrült tervezete ellen 2022.06.27.