Mennyire voltak pontosak da Vinci anatómiai rajzai?

A koponya

Egy 1499-re keltezhető feljegyzésben da Vinci a koponyáról készített pontos, minden részletre kiterjedő sorozatot. Leonardo az arcot félbevágta, ami azért lehetett problémás, mert a művelet során szinte kizárt, hogy a csontok ne deformálódjanak el. A reneszánsz polihisztor annyira precíz volt, hogy a jegyzetben egy helyen a vágáshoz használt késről is közölt illusztrációt.

Peter Abrahams orvosprofesszor szerint – összehasonlítva a rajzot a koponyáról készített digitális vázlattal – a reneszánsz mester munkája „anatómiailag abszolút pontos” lett. Mint fogalmazott: „Leonardo pontos megfigyelő és precíz kísérletező tudós volt. Azt rajzolta meg, amit látott, s megvolt arra a képessége, hogy pontosan azt rajzolja meg”.

A törzs

Abrahams a törzsről készített rajzzal kapcsolatban is azt mondja, hogy az Leonardónak a test pontos megfigyelését tükrözi. Például a májat – nagyon helyesen – nem messze az általa megvizsgált nő jobb melle alá helyezi. (A szerv mérete egyébként azt sugallja, hogy az illető valamilyen májbetegségben szenvedett.) Lefelé haladva azonban némi pontatlansággal szembesülünk: a méh ábrázolása nem Leonardo precizitására vall, Abrahams szerint ez inkább az állatokéra, például egy szarvasmarháéra emlékeztet.

Könnyen elképzelhető, hogy mivel a női holttestek beszerzése nehézségekbe ütközött, da Vinci inkább állatokkal kísérletezett – vallják a kutatók.

A gerinc

A gerincoszlopról készült, alább közölt rajzról azt tartják, hogy ez lehet a gerinc első pontos ábrázolása. Abrahams professzor szerint Leonardo tökéletesen ragadta meg és vetette papírra a gerinc finom görbületét és dőlését, ahogyan a csigolyák szépen egymásba kapaszkodnak. Da Vinci már önmagában ezzel a rajzzal kiérdemelte volna méltó helyét az anatómiában, ugyanis ma se lehetne pontosabb kétdimenziós rajzot készíteni a gerincről.

Abrahams – többekkel együtt – úgy látja, hogy Leonardo kifinomult mérnöki képessége a magyarázat a pontos anatómiai megfigyelésekre. „Ez a mechanisztikus, mérnöki megközelítés a sebészet területén csak az utóbbi 50-60 évben vált igazán népszerűvé” – fogalmazott a professzor.

Az embrió

Annak ellenére, hogy da Vinci elkötelezte magát az emberi test minden részletre kiterjedő ábrázolásának ideája mellett, volt néhány olyan, a középkorban gyökerező elmélet, amelytől nem tudott elszakadni. Ilyen volt például az emberi reprodukció, amit a mester valamilyen szinten a növényekkel állított párhuzamba. Az embrió alatt például egy virágként szétnyíló méh látható.

Amikor Leonardo meghalt, tanulmányai félbemaradtak, azok rajzaival együtt segédéhez, Francesco Melzihez kerültek, de például a véráramlásról írt úttörő munkája teljesen elveszett. Az anatómusok – köztük Abrahams – szerint Leonardo legalább háromszáz évvel megelőzte a korát, tudományos munkássága pedig néhány tekintetben magasabb értéket képviselt, mint a 19. században egyeduralkodónak számító Gray-féle anatómia.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rejtélyek

• Máig megoldatlan a Mary Celeste kísértethajó rejtélye
• Dél-Amerikában is fosztogatott Butch Cassidy bandája 
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• A pápai tiltás ellenére sokáig töretlen volt a szabadkőművesek népszerűsége
• Máig nem tudni, mi történt a rejtélyes módon eltűnt roanoke-i kolóniával
• Egy letűnt korszak rejtélyes mementói a Húsvét-szigeti moai szobrok