Zsigmond László
2012. április 30. 15:35
Mohács, 1907. december 3. – Budapest, 1992. április 14.
A Mohácson 1907-ben született Zsigmond László a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett történelem szakon. A világháború végétől 1953-ig a Magyar Kommunista Párt, majd utódpártja a Magyar Dolgozók Pártjának főiskolájában tanított, az Egyetemes Történelem Tanszék vezetője volt.
Az 1949-ben Kossuth-díjjal kitüntetett Zsigmond az 1950-es évek közepén a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa volt, majd az 50-es évek második felében az Akadémia Történelemtudományi Intézete egyetemes történelem osztályának vezetője lett.
Az 1961-ben és 1967-ben Akadémiai-díjjal kitüntetett történész 1960 és 1977 között – nyugdíjazásáig – az Eötvös Loránd tudományegyetem Új és legújabb kori egyetemes történelem tanszékének vezetését vállalta el.
A Századok szerkesztőbizottságának tagja 1970-ben az MTA levelező, 1979-ben rendes tagja lett. Fő kutatási területe az 1918 utáni nemzetközi diplomácia és a 19–20. századi politikai gondolkodásának története.
Főbb művei:
• A német imperializmus és militarizmus újjáéledésének gazdasági és nemzetközi tényezői: 1918-1923. (1961)
• Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához: 1936-1945. (1962)
• Franciaország 1789–1968. (1969)
• Új- és legújabbkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény (1970)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
