A polinézek dél-amerikaiakkal keveredhettek

A Csendes-óceán hatalmas felületén szétszórt szigetek főként azon tengerészek által lettek benépesítve, akik a keleti partokról és az ázsiai szigetekről indultak el több ezer kilométeres hajóútjaikra. Miközben a Kolumbusz előtti Amerika lakosai olyan emberektől származtak, akik egy messzi északi, mára már elfeledett földnyelv lakosai lehettek. A két csoport tagjai valaha találkozhattak az Újvilágban? Jó esély van rá, – állítja egy új tanulmány – hogy bizonyítékokat találhatnak arra nézve, miszerint a Húsvét-szigetek lakói eljutottak Dél-Amerikába és keveredtek a bennszülött amerikaiakkal.

Az Oslói Egyetem immunológusa, Erik Thorsby először analizálta a húsvét-szigeteki embereket 1971-ben. Ő és kollégái kimutatták az őslakos amerikaiak korai nyomait a polinézek szervezetében. Úgy véli, a legutóbbi leletek is azt mutatják, hogy az amerikaiak a polinéziaiakkal tartottak visszaútjuk során Dél-Amerika partjaitól a Húsvét-szigetekig, mielőtt az európaiak megjelentek volna a színen.

A Dél-Amerikától 3700 kilométerrel nyugatra található Rapa Nui sziklás szigetének lakóit az 1860-as években erőszakkal deportálták Peruba, ahol rabszolgává tették őket. Az őslakosok és a polinéziaiak génjeinek keveredésére hosszú ideig ez szolgáltatott bizonyítékot. Azonban Thorsby az 1970 óta gyűjtött szigetlakók vérmintájának segítségével meg tudta vizsgálni a DNS állományuk bizonyos genetikai karaktereit.

Ahogyan az várható volt, a génállományuk jellemzőinek legtöbb része azonos a többi polinéziaiéval. Azonban a mintákban lévő emberi leukocita antigének – a gének egy csoportja, amely az emberi immunrendszer számára elengedhetetlen a fehérjék kódolása szempontjából – azt mutatták, hogy néhány egyedben volt egy allél, amely csak az őslakos amerikaiakban megtalálható.

Ez és más közvetlen bizonyítékok arra utalnak, hogy az allélok idősebbek és évszázadokkal korábban a szervezetükbe kerültek, mielőtt még az európaiak Peruba hurcolták volna a szigetlakókat. „Az eredmények azt mutatják, hogy a polinéziaiak meglátogatták Dél-Amerikát a 15-16. század környékén, sőt néhány amerikai indián velük tartott a visszaút során” – mondta Thorsby, majd hozzátette: ez még csupán egy spekuláció, s további kutatásokat igényel.

A tudósok már más bizonyítékokat is felfedeztek a polinézek és az Újvilág lakosai közti kapcsolatot illetően. Egyes növények – mint például az édesburgonya – az Andok-hegységből származnak, azonban már a Kolumbusz előtti időkben is megtalálható volt a csendes-óceáni szigeten. A kutatók nyelvi és művészetbeli hasonlóságokat is felfedeztek a két kultúra között. Azonban a végleges régészeti bizonyítékok még hiányoznak.

Az őslakos amerikaiak és a polinézek közötti – 1492 előtti – keveredésre való bizonyíték megtalálása azt jelzi, hogy az utóbbiak képesek voltak eljutni Dél-Amerikába. Ennek ellenére Thorsby állítását néhány tudós meglehetősen szkeptikusan fogadta. „Igazán jó látni az ehhez hasonló kutatásokat, azonban a végleges választ a kronológiai kontroll hiánya miatt még nem lehet kimondani” – mondta a Hawaii Egyetem archeológusa, Terry Hunt.

Véleménye szerint Thorsby adatai nem zárják ki véglegesen annak lehetőségét, hogy a két csoport az európaiak színrelépése után keveredett egymással. Szerinte a teória alátámasztására a legszükségesebb az lenne, ha az európaiak érkezése, tehát 1722 előtti csontvázakat találnának a kutatók, ami eddig még sajnos nem történt meg, s az esély is elég csekély rá. Thorsby elismerte, hogy elméletének bebizonyítására ősi maradványok genetikai tanulmányozására lenne szükség, de továbbra is reménykedik, hogy ráakad egy ilyenre.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai