Óriási tudományos hozadéka volt Scott utazásának
2012. január 20. 08:52 The Daily Telegraph
A Déli-sarkot pár nappal Amundsen után elérő Robert Falcon Scott és csapata 400 állatfajt fedezett fel a tragikus expedíció során.
Korábban
A Déli-sarkot elsőként ugyan a norvég felfedező, Roald Amundsen érte el, de legalább ekkora hírnevet szerzett magának a brit Robert Falcon Scott, aki végzetes utazásával örökre beírta a nevét a történelemkönyvekbe.
A szerencsétlenül járt kutatók holttesteit 1912 novemberében találták meg a hátrahagyott levelek és naplók társaságában. Scott március 29-i keltezésű utolsó naplóbejegyzésében végső elkeseredettségét öntötte a később szállóigévé nemesült mondatokba: „Azt hiszem, nem tudok tovább írni. Robert. Zárszó: Isten szerelmére, gondoskodjatok szeretteinkről.”
„Még a haláluk idején is mintegy 16 kilogramm földtani leletet húztak szánkójukon” – mondta el a kapitány unokája, Dafia Scott. Az expedíciónak felbecsülhetetlen tudományos vonzata volt, Scotték összesen 2109 állatpéldányt gyűjtöttek, amelyek közül 401 addig teljesen ismeretlen volt; a kutatók számos kőmintát is felhalmoztak, de utazásuk során néhány császárpingvin tojással és növényi fosszíliával is gazdagodtak.
Scott tehát nem csak a Déli-sark elérését ambicionálta, legalább ilyen fontos volt számára a tudományos kutatás is. „Egész napokat szántak arra, hogy fosszíliák után kutassanak utazásaik során” – fejtette ki Dafia.

A Scott-féle expedíció tárgyi és írásos emlékeinek egy egész kiállítás állít emléket, amely ma nyílik meg a londoni Természettörténeti Múzeumban. A kiállított tárgyak között felbukkannak az utazás során használt szánkók és csákányok, a kutatók által viselt ruhák, a begyűjtött példányok, de egy fából készült sátrat is rekonstruáltak az utazás századik évfordulója alkalmából.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról 20:28
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei 19:03
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57