Gorbacsov tudhatott a vilniusi tv-torony ostromáról
2011. szeptember 5. 11:07 MTI
Mihail Gorbacsovnak tudnia kellett a vilniusi tv-torony elleni 1991-es ostromról szóló parancsról - állította egy vasárnapi osztrák lapban megjelent interjúban Mihail Golovatov volt KGB-ezredes, az egykori orosz belbiztonsági szolgálat Alfa elitkommandójának volt parancsnoka.
Korábban
A roham előtt a biztonsági szolgálatok vezetői egyeztetést tartottak, és döntésüket az akkori szabályoknak megfelelően felterjesztették a kommunista párt Központi Bizottságának, ahonnan a Szovjetunió főtitkárának továbbították azt - mondta a Die Presse című napilapnak. "Lehetetlen, hogy Gorbacsov nem tudott róla" - jelentette ki.
Júliusban Ausztria és Litvánia között diplomáciai súrlódásokat okozott az, hogy az osztrák hatóságok nem adták át a litván társzerveknek a schwechati repülőtéren őrizetbe vett Golovatovot. Az egykori KGB-tiszt volt a rohamot végrehajtó különleges egység, az Alfa parancsnoka. Litvániában azzal vádolják, hogy felelős az ostromnál áldozatul esett 14 ember haláláért és tavaly nemzetközi elfogató parancsot adtak ki ellene.
Az interjúban Golovatov azt mondta, a kommandósok fegyverei nem voltak megtöltve, amikor behatoltak az épületbe. A lövéseket a környező épületek tetejéről adták le, s nem az ő emberei - mondta. Tagadta, hogy bárkit megkínzott volna, illetve hogy felelős volna emberek megsebesítéséért vagy haláláért. Az elfogatási parancsot "politikailag motiváltnak" nevezte. Kijelentette: a 2003-ban életbe lépett litván büntető törvénykönyv rendelkezéseit visszamenőleg akarják alkalmazni esetében.
A szovjet egységek 1991. január 13-án hajnalban megostromolták a vilniusi tv-tornyot, amelybe Litvánia függetlenségét követelő ellenzékiek vették be magukat. Az akcióban 13 fegyvertelen civil - és baráti tűzben egy szovjet katona - vesztette életét, csaknem 700-an megsebesültek.
Az osztrák hatóságok azzal indokolták Golovatov elengedését, hogy a litván elfogatási parancs nem volt eléggé megalapozott. A litván külügyminisztérium szerint viszont Oroszország gyakorolt nyomást Bécsre. Golovatov ezt vitatta az interjúban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.