Francia harag szülte a Nofertiti-vitát

2011. augusztus 22. 09:41 MTI

A Nofertiti szépséges egyiptomi királyné világhírű mellszobra körüli vitát francia harag szülte, és az I. világháborúig nyúlik vissza gyökere - fedte fel eddig nem ismert iratok vizsgálatából egy művészettörténész.

Korábban

A háromezer évesnél is régebbi büsztöt 1913-ban adták a németeknek, miután befejeződtek azok az ásatások, amelyek során előkerült, és az egyiptomi, illetve a német fél felosztotta a leleteket. A szobor Berlinbe került, Egyiptom azonban 1925-ben nagy vehemenciával visszakövetelte az értékes fejet.

Mindennek oka Bénédicte Savoy művészettörténész szerint abban rejlett, hogy az afrikai ország régészeti hatósága akkoriban egy francia férfi, Pierre Lacau (1873-1963) vezetése alatt állt. Lacau az első világháborúban harcolva megutálta ellenfeleit, a németeket, ámde a jeles szakember nemcsak tőlük viszolygott, hanem Egyiptomtól is, így az első világégés hófödte lövészárkait kellemesebb időtöltésnek tartotta, mint a sivatagot. Noha 1915-ben felszólították hogy a vérszivattyút hátrahagyva foglalja el a régiségügy vezetőjének neki ítélt székét Kairóban, az első világháború végéig késlekedett posztjának betöltésével, inkább a frontvonalon akart maradni, vagy otthon, a párizsi Louvre-ban szeretett volna karriert építeni.

Lacau posztja elfoglalását követően minden erejét felhasználva próbálta bizonyítani, hogy a németek hibát követtek el Nofertiti szobrának elvitelével; gyűlölte a német régészeket, ezért kitartó követelésének köszönhetően a britek 1915-ben dinamittal felrobbantották az előbbiek bázisául használt luxori házat. Ezt követően a francia minden erejével az általa megvetett nép archeológusainak távoltartására összpontosított. "Egy nemzetnek lehetnek igaz tudósai és teljesen korrupt lelke" - jegyezte meg Lacau egy dán kollégájának.

Az egyiptológus a húszas években újrakezdte a Nofertiti szobráért folytatott küzdelmet, de nem sikerült áttörést elérnie. Később ironikus módon Hitler maradt Lacau egyetlen reménye, a német külügy 1933. október 9-én ígéretet tett a büszt visszaszolgáltatására, de végül a náci diktátor meggondolta magát, így a szobor Berlinben maradt.

Savoy épp a Pierre Lacau hagyatékában szereplő iratköteg, a Tete de Nefertiti 1925-1931 (Nofertiti feje 1925-1931) cím alatt gyűjtött füzér alapján vonta le következtetéseit. "E dokumentumoknak hála, egyértelműen szem elé kerülnek a Nofertiti körül Egyiptom és Németország között zajló vita eddig alábecsült francia vonatkozásai" - írta Nofertiti, egy német-francia ügy című könyvében Savoy.

Nofertiti - akinek neve azt jelenti, a szépség megérkezett - mind a mai napig parázs viták kereszttüzében áll. Az egyiptomi Legfőbb Régészeti tanács korábbi vezetője, Záhi Havvász többször is visszakövetelte a berlini Neues Museumban kiállított szobrot, az egyiptomiak lendülete azonban nemrég alábbhagyott, mert a rövid ideig miniszteri rangot is viselt Havvász ellen korrupció és illegális műkereskedelem miatt nyomozást indított a kairói ügyészség.

Nofertiti (Nefertiti) Ehnaton egyiptomi fáraó felesége volt. Mellszobra becslések szerint i.e. 1355 környékén készült, 1912-ben került elő. Berlinben 1923-ban állították ki először.