A szavanna árnyékában tanult meg az ember járni

A hosszú időn át vezető evolúciós elmélet szerint Kelet-Afrikát, a modern ember őseinek bölcsőjét évmilliókon át trópusi erdő borította, míg mintegy ötmillió évvel ezelőtt – a két lábra emelkedés időszakában - az erdőségeket fokozatosan szavanna váltotta fel. Innen származik az 1925-ben kidolgozott „szavanna-elmélet”, amely szerint bizonyos emberfélék – az Australopithecus, a modern emberek, a csimpánzok és gorillák – ősei kiegyenesedve és két lábra állva alkalmazkodtak az új környezethez. Fejlesztették az agyukat, és más olyan tulajdonságokat is kialakítottak, amelyek az ember sajátjai.

Ezt a klasszikus elméletet azonban nemrégiben megkérdőjelezték. Tudósok bebizonyították, hogy jóval a szavanna kialakulása előtt léteztek már sivatagos övezetek, míg más, sűrű erdő borította térségek jóval tovább fennmaradtak. Az ádáz vitát szította a szakemberek között, hogy a szavanna meghatározása is képlékeny, jelenthet félsivatagos területet, vagy akár esetenként erdős övezetet is.

Geológusok és biológusok csapata elhatározta, hogy rendet tesz a vitában Kelet-Afrika két, emberfélékben leggazdagabb térsége – az etiópiai Awash folyó völgye és az Omo-Turkana-medence növénytakarója - evolúciójának tanulmányozásával: a növények nyomán az üledékekben maradt különböző szénvegyületek elemzésével. A kutatásnak a Nature tudományos folyóirat legfrissebb számában ismertetett eredménye szerint az elmúlt hatmillió éven át léteztek egybefüggő nyílt felületek Kelet-Afrika azon régióiban, ahol a legjelentősebb előember leletekre bukkantak – mondta el Thure Cerling professzor, az amerikai Utahi Egyetem tanára.

Az Avash völgye és az Omo-Turkana medence övezeteinek hatalmas részében a növénytakaró nem haladta meg a 40 százalékot. Időnként bozótosabb, máskor pedig kevésbé, de lényegében végig füves puszta, más szóval szavanna volt - vélte Celing professzor, a tanulmány szerzője. Eszerint tehát a szavanna-elmélet érvényes.

A tanulmány más kérdéseket is felvet Craig Feibel, az amerikai Rutgers Egyetem geológus-paleontológus szakértője szerint. Míg a nyílt élőhelyek többségben voltak olyan élőlények esetében, amelyeket egyesek a legrégebbi kétlábúaknak tekintenek, egy fiatalabb kétlábú, az Australopithecus erdős területeken fejlődött ki – mutatott rá Freibel.

A kutatók most próbálják meg „keresztezni” ezeket az ökológiai adatokat a kövületekre vonatkozó ismeretekkel, hogy jobban megismerjék a különböző nyílt, illetve erdős területen élt őseink térbeli eloszlását és életmódját. A fosszíliák legnagyobb részét ugyanis ott találták meg, ahol az emberfélék meghaltak, vagy ahová a csontjaikat vitték, és nem feltétlenül ott, ahol éltek – jegyezte meg Feibel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?