Elfogása után évekig élhetett még Wallenberg

A német Susanne Berger és az orosz Vadim Birstein, akik az 1990-es években részt vettek a diplomata halálának körülményeire fényt deríteni hivatott svéd-orosz munkacsoport tevékenységében, úgy látják, az újabb dokumentumok megerősítik azt a feltevést, hogy Moszkva szándékosan tart vissza információkat Wallenberg életének utolsó fejezetéről.

Raoul Wallenberg 1944 tavaszán érkezett Magyarországra - részben amerikai szolgálatok megbízásából - svéd diplomataként, követségi titkári rangban, s attól kezdve mintegy 20 ezer zsidót mentett meg a deportálástól, s ezzel a szinte biztos haláltól. Utoljára 1945. január 13-án látták, amikor a Nemzetközi Vöröskereszt Benczúr utcai irodájában egy szovjet őrnagy magával vitte. A svéd diplomata a szovjet hadsereg fogságába került, és moszkvai utasításra az orosz fővárosba szállították, majd a Lubjanka - a szovjet titkosszolgálat székháza - belső börtönébe került, s a hivatalos (szovjet) közlés szerint 1947. július 17-én halt meg.

A svéd-orosz munkacsoport 2000-ben készült jelentéséből azonban kiderült, meggyőző bizonyíték szól amellett, hogy Wallenberg még hosszú évekkel később is élt és raboskodott valahol a volt Szovjetunió területén. Willy Roedelt, aki a bukaresti német nagykövet politikai tanácsadója volt, a holokauszt hőseként tisztelt Wallenberggel egy cellában tartották fogva 1945 márciusa és 1947 márciusa között.

Az idén megjelent "A Harmadik Birodalom titkai" című, a KGB jogutódjának számító Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Levéltári Szolgálata által kiadott könyv; ez nemcsak Roedel, hanem egy tucatnyi másik bebörtönzött német diplomata kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet is tartalmazza. A két idézett kutató szerint az a tény, hogy napvilágra kerültek Roedel nyilatkozatai, újabb bizonyíték arra nézve, hogy az orosz levéltár a Wallenberg-ügyben feltehetően még rendelkezik olyan fontos dokumentumokkal, amelyeket máig nem tárt a nyilvánosság elé.

A Roedel kihallgatásán elhangzottakat rögzítő 7 oldalas szövegen feltüntetett oldalszámok ráadásul arra engednek következtetni, hogy valószínűleg még további 57 oldal kiadatlan maradt, amelyek elképzelhető, hogy újabb részletekkel szolgálnak Wallenberg börtönben töltött éveiről, és sorsának alakulásáról. A svéd diplomata letartóztatásával kapcsolatban orosz (szovjet) részről eddig még nem álltak elő hivatalos magyarázattal.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"