Véglegesen kiirthatják a feketehimlő vírusát
2011. május 23. 11:12 BBC News
A WHO legújabb határozatának eredményeképpen talán egyszer és mindenkorra lezárulhat a himlő "pályafutása". A nagyhatalmak azonban valószínűleg nem fogják megsemmisíteni az egykoron Kölcsey Ferencet is megvakító vírus utolsó mintáit.
Korábban
A rendelkezésre álló adatok szerint már egyedül csak amerikai és orosz laboratóriumokban vannak feketehimlő-minták. Ezek megsemmisítésének vagy fenntartásának kérdése már a hidegháború lezárulása óta kísérti az egykoron szemben álló feleket. Az amerikai és orosz állásfoglalás szerint a minták megtartása fontos, mert az emberiség védtelenné válna, ha a kórokozó visszatérne biológiai fegyver formájában. Emellett vélhetően a két ország laboratóriumain kívül is vannak minták. Kathleen Sebelius, az Egyesült Államok egészségügyi államtitkára a New York Times hasábjain megjelent írásában leszögezte, hogy a vírus megsemmisítése egy olyan szimbolikus cselekedet lenne, ami védtelenné tenné a világot.
Sokak szerint viszont értelmetlen lenne a vírus megtartása: a WHO vírus-ellenes programját vezető Dr. Henderson szerint a minták megtartása felesleges, hiszen már minden kutatást elvégeztek rajta. A világszervezetben azonban nem várható egyértelmű rendelkezés a himlő sorsáról, mert a WHO jogilag sem tudja a két hatalmat készletei megsemmisítésére kényszeríteni, ezért inkább egy konszenzusos, végleges döntést elnapoló határozat várható.
A himlő oltását egy angol orvos, Edward Jenner fedezte fel 1796-ban, aki tehénhimlővel oltott be egy nyolc éves gyermeket. A későbbi vakcinák alapja Jenner módszere volt. A WHO Tanácsának 1959-es döntésével indult el a himlő elleni világméretű harc, ami 1980-ra fényes sikerrel zárult. Az egykoron rettegett vírus 30 %-os halálozási arányt eredményezett a fertőzöttek körében, csak a huszadik században 300 millió embert ölt meg. A gyilkos vírus visszaszorítása a WHO egyik sikertörténetének számít.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.