Törökország felfedezi keresztény gyökereit

2011. május 9. 09:28 The New York Times

A muzulmán többségű ország keresztény örökségét tárja az országba özönlő turisták elé, amivel Ankara az ország civilizációs találkozási pontjának jellegét szeretné kihangsúlyozni.

Korábban

„Megláttuk benne a turisztikai lehetőséget, s azt, hogy mennyire gazdag a keresztény örökségünk” – adott magyarázatot a múltfeltárásra Törökország kulturális minisztere, Ertugrul Gunay. A következő évre Ankara a tavalyi 1,3 millióról 3 millióra szeretné növelni a vallási turisták számát.

„Egészen mostanáig a vallási jellegű turizmus muzulmán szentélyekre, például a konyai Mevlanai sírra, vagy az urfai Halil-Ur Rahman mecsetre korlátozódott, pedig Anatóliában fontos keresztény és zsidó emlékek is vannak” – magyarázta Gunay. „Most megkülönböztetés nélkül minden emlékművet, zsidót, keresztényt és muzulmánt szárnyaink alá veszünk, felújítjuk őket és megnyitjuk a közönség előtt” – tette hozzá.

Törökország délnyugati részén, Denizliben (Laodicea) a szakembereknek sikerült egy keresztény templomot feltárniuk, amely az i.sz. 4. századra datálható. „Ez a világ egyik legrégibb olyan temploma, amely eredeti állapotában maradt fenn” – mondta el az ásatásokat irányító archeológus, Celal Simsek. „Ha összeállítanánk a 21. század tíz legfontosabb régészeti felfedezését, ennek a templomnak ott lenne a helye” – tette hozzá.

Simsek szerint a templomot 313 és 320 között építhették, rögtön a milánói ediktum (313) kiadása után, amellyel I. Constantinus római császár garantálta a keresztények szabad vallásgyakorlását. A kétezer négyzetméteres alapterületet szép mozaikpadló díszíti, körülötte tíz toronymagas oszloppal és egy tömeges megkeresztelésre alkalmas keresztelőkúttal.

A turisták szinte özönlenek a településre, az év első hónapjaiban tízszer annyian keresték fel a templomot, mint az előző évben. A napi ezer látogató 90 százaléka zarándok – adott gyorsjelentést Simsek. Az ásatásokat a turistaáradatot meglovagoló város, Denizli támogatja, ehhez jön még a helyi egyetem és a kulturális minisztérium által felajánlott több millió dollárra rúgó évi apanázs.

Az északnyugat-törökországi város, az oszmán kori cserepeiről híres Iznik most Nicea örököseként próbálja eladni magát. Niceába két ökumenikus zsinatot is tartottak, köztük az elsőt, amelyet I. Contantinus 325-ben hívott össze. Érdekesség, hogy az ortodoxok által egyetemesnek tartott mind a hét zsinatot török földön tartották, Nicea mellett háromszor Konstantinápolyban (Isztanbul), egyet-egyet Epfeszoszban és Klalkedonban.

A képrombolás elítélésére összehívott 787-es niceai zsinat helyszínéül szolgáló templomot már helyreállították, tetejét befedték, s a tervek szerint hoteleket fognak köré építeni. Mindeközben az izniki hatóságok erőfeszítéseket tesznek a város és a spanyolországi Córdoba összekapcsolására, amivel az iszlám és a kereszténység közötti párbeszédre akarják ráirányítani a figyelmet.