Dajka Margit

(1907-1986)

Dajka Margit Kossuth-díjas színésznő, a magyar színművészet kimagasló alakja Nagyváradon született 1907. október 13-án. Elegáns világfi apja, a nagyváradi színház bohém balettmestere egy lakodalomban ismerkedett meg későbbi feleségével, egy egyszerű parasztlánnyal. Hamar kiderült, hogy a kötöttséget nem bírja, 13 gyermeket felnevelő felesége csak hébe-hóba látta. (A gyerekeket Dayka vezetéknéven anyakönyvezték, Margit az ipszilont csak évtizedekkel később változtatta j-re.) Nagy szegénységben éltek, így a legidősebb lány Margitnak is ki kellett vennie részét a munkából. Hétévesen már újságot árult, saját bevallása szerint "az utca színpadán" tanulta meg a mozgást, az önkifejezést, az emberismeretet.

Kilencévesen szerepelt először az igazi színházban, liftes fiút játszott egy operettben. Az egyik rendező meglátta benne a tehetséget, így felvette ingyenes tanulónak színiiskolájába, ennek elvégzése után szerződést kapott. Nagyvárad után Kolozsvár következett, aztán 1927-ben a magyarországi karrier első állomása, Hódmezővásárhely, majd Miskolc és Szeged. 1929-ben teljesült az álma: szerződtette a budapesti Vígszínház.

Kezdetben naivaszerepeket kapott, és már bemutatkozáskor meghódította a közönséget és a szakmát. 1936-1940 között a Nemzeti Színház tagja volt, ezután szerepekre szerződött fővárosi színházakhoz. Játszotta nagy sikerrel Hannát (Hauptmann: Henschel fuvaros), Kis Erzsit (Móricz Zsigmond: Kis madár), Iluskát a János Vitézben, a dajkát a Rómeó és Júliában. Még viszonylag fiatalon is kiválóan alakított öregasszonyokat, talán legemlékezetesebben a sunyi, kegyetlen Murzaveckaját Osztrovszkij Farkasok és bárányok című színművében.

Dajka Margit az ország egyik legfoglalkoztatottabb és legnépszerűbb színésze lett, színpadon közel kétszáz darabban, ötven mozifilmben és huszonhét tévéjátékban láthatta, számtalan rádiójátékban hallhatta a közönség. Csibészes bája, friss humora az évek múlásával groteszken ironikus, de mégis bölcs derűvé érett. Olyan klasszikus filmekben szerepelt, mint az Égigérő fű, a Herkulesfürdői emlék, a Legato és a Macskajáték, felejthetetlenül adta Kamillát a Liliomfiban, s a színészkirály Latinovits Zoltán méltó partnere volt Huszárik Zoltán Szindbádjában. Élete végén számos gyermeknek szerzett emlékezetes pillanatokat a tüneményes Bors néni szerepében.

A magánéletben rendkívül szeretetreméltó ember volt. Még a kollégái is szerették, pedig érzékeny, meg nem alkuvó lényéből fakadóan a munkában kegyetlenül szigorú tudott lenni. Legendásan jó háziasszony volt, imádott és tudott is főzni, az ebéd nyersanyagát maga válogatta össze a piacon. Tárkonyos bableveséről felsőfokban nyilatkoztak azok, akiknek alkalmuk volt megkóstolni.

A magyar színházművészet nagysága 1951-ben érdemes művész, 1953-ban kiváló művész lett, a Kossuth-díjat 1952-ben kapta. 1986. május 24-én halt meg Budapesten.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején