Csontváry-hamisítványok Pécsett
2011. március 6. 18:56 MTI
Csontváry Kosztka Tivadar festőművész hamisítóinak munkáiból nyílik kiállítás hétfőn a pécsi Művészetek és Irodalom Házában.
Korábban
"A Pszeudo Csontváryk című, április 1-ig látható tárlat anyagát képező mintegy félszáz alkotás Gegesi Kiss Pál Kossuth-díjas orvos százharminc darabos gyűjteményéből való, többségükről máig sem tudni, hogy ki, pontosan mikor és milyen célból készítette" - áll a művészetek házának pénteken az MTI-hez eljuttatott tájékoztató anyagában.
A Csontváry stílusában, az általa használt motívumokat felvonultató művek között látható a prédikáló Mózes, a lovagló Ferenc József császár és felesége, a tanítványával beszélgető marokkói tanító, valamint számos tájkép és városkép is. A szakértők szerint a festmények nagyrészt olyan ügyes hamisítók munkái, akik képeiket lappangó Csontváry-műveknek igyekeztek beállítani az elmúlt évszázad során.
"A festő halála óta eltelt kilencvenkét évben többen azt a bizonytalanságot használták ki, hogy a zsenialitás és az őrület mezsgyéjén barangoló mester képei közül feltehetően még napjainkban is több lapulhat magángyűjteményekben úgy, hogy a tulajdonosai nem tudják, mekkora érték van a birtokukban" - írták.
A neves gyermekorvos, Gegesi Kiss Pál Csontváryként 130 hamisítványt vásárolt az 1930-as években. A professzor 1993-ban bekövetkezett haláláig meg volt győződve a képek eredetiségéről, melyet a ma már fejlett festékanalitikus módszereknek köszönhetően egyértelműen cáfol a tudomány.
"Napjainkban a Csontváry-hamisítványok aukciókon mintegy 250 ezer forintért kelnek el, a Gegesi család birtokában lévő gyűjtemény azonban mégis többet ér, mint a benne található képek összértéke. Ez Magyarország, de talán a világ egyetlen olyan gyűjteménye, melynek tulajdonosai tudják, hogy hamisítványok boldog tulajdonosai. A gyűjteményt éppen az tenné tönkre, ha véletlenül belekeveredne egy valódi Csontváry" - olvasható a tájékoztatóban.
Az 1853-ban Kisszebenben, a mai Szlovákia területén született és gyógyszerészként tevékenykedő Csontváry "isteni sugallatra" kezdett festeni, első képeit 40 évesen készítette. Technikáját Németországban és Franciaországban csiszolta, majd Itáliában, Dalmáciában és Nyugat-Európában járt. Elment Egyiptomba, Palesztinába és Görögországba is, hogy ihletet kapjon, illetve tanulmányozza a múzeumok anyagait.
Műveit először 1905-ben Budapesten, majd két évvel később Párizsban mutatta be, a várt siker azonban elmaradt. Miután kiállításai nem kaptak kellő visszhangot, 1909-ben szakított a festészettel. Képeit 1919-ben bekövetkezett halála után Gerlóczy Gedeon építészmérnök találta meg Budapesten, a Bartók Béla út 36-38. számú házban. Csontváry művészete az 1958-as brüsszeli világkiállításon aratott nagy nemzetközi sikert, posztumusz Grand Prix-díjat kapott.
A baranyai megyeszékhelyen 1973 óta működik a Csontváry Múzeum. Az intézmény az alkotótól 35 festményt és mintegy kéttucat grafikát őriz, amelyek a Magyar Nemzeti Galéria, a Janus Pannonius Múzeum és a múzeumi igazgatóság tulajdonában vannak. Csontváry Kosztka Tivadar népszerűségét jelzi, hogy a múzeumnak évente átlagosan mintegy 70 ezer látogatója van.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- 20:20
- A kommunizmus sem tudott megálljt parancsolni a Divatcsarnok sikerének 19:05
- Az utolsó szamuráj csak a világháború után harminc évvel tette le a fegyvert 09:49
- Számos új információval gazdagodtunk a Holdról a Luna–1 űrszondának köszönhetően 09:05
- Szülei papnak szánták, ő orvos akart lenni, aztán mérnök lett, végül drámaíró tegnap
- 10 tény a whiskyről tegnap
- Stabilizálta a gazdaságot a pengő bevezetése tegnap
- Az ókorból ered a titkozatos déli kontinens gondolata, de csak 18. században cáfolták meg tegnap
