Gorbacsov mégsem adta el Litvániát

"Ez teljesen komolytalan, és kissé túlzóan szabad interpretálása azoknak az eseményeknek, amelyek valóban megtörténtek Litvánia kiszakadási szándékának bejelentése után, de semmiféle alkudozás nem volt" - mondta a politikus az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva. "Igen, találkoztam Litvánia akkori vezetőjével, Algirdas Brazauskasszal, és nem csak vele, és igyekeztem megmagyarázni, hogy a kategorikus elszakadás (a Szovjetuniótól) nagyon sok kérdést vet fel. Például azt, hogy miként telepítsük le az embereket attól függően, hogy melyik országban akarnak élni, területi kérdéseket vet fel, és persze azt, hogy mindezen problémák megoldása sok pénzt kíván" - mondta.

Gorbacsov elmondása szerint arról győzködte Litvániát, hogy helytelen útra tért. Mint mondta, ma is úgy véli, hogy ha Litvánia aláírta volna a szerződést a Szuverén Államok Szövetségével, megfelelő mértékű önállóságra tett volna szert, s egyben jóval több előnyhöz jutott volna a szövetség többi tagállamával való együttműködésben. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy nem csak Litvániát, hanem Lettországot és Észtországot is igyekezett meggyőzni ugyanerről.

Visszaemlékezett rá, hogy "bizonyos pillanatokban volt kedvező reagálás az érvelésre, Litvánia részt vett a válságellenes programban, és úgy vélte, hogy a függetlenségi aktust visszacsinálni ugyan már nem lehet, de maradjon minden a régiben. Sajnos azonban mindezt meghiúsították a puccsisták és az utánuk következő Borisz Jelcin politikája".

Szerdán a BNS hírügynökség közölt adatokat Svájc leningrádi főkonzuljának 1990. március 9-én írt diplomáciai távirata alapján. A főkonzul úgy tudta, hogy Brazauskas "hétfőn találkozott Gorbacsovval és megszerezte beleegyezését a függetlenség kikiáltásához, de Gorbacsov ezért 21 milliárd rubelt kért a szövetségi jelentőségű üzemek és ipari komplexumok áraként. Cserébe azonban a litvánok az orosz féltől 500 milliárd rubeles kárpótlást kértek az okozott károk fejében. Gorbacsov eszerint ragaszkodott volna ahhoz, hogy érvényben maradjon a határokról 1939-ben született alapszerződés, amikor Klaipeda Kelet-Poroszország, azaz a mai Kalinyingrádi terület része volt."

Vytautas Landsbergis, a független Litvánia első államfője a titkosítás alól felszabadított svájci dokumentumokról szólva kijelentette: igen értékes adatokat tartalmaznak, de ezeket óvatosan kell kezelni. Szerinte Brazauskas bizonyosan nem kérte a függetlenséget Gorbacsovtól. A kölcsönösen követelt 21, illetve 500 milliárd rubelt Landsbergis egyenesen "kacsának" minősítette, és azt mondta, "a dolognak KGB-szaga van".

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye