A Bethlenek: családtörténet a Magyar Nemzeti Múzeumban

Rezi Kató Gábor, az MNM főigazgató-helyettese A Bethlenek című kiállítás megnyitóján felidézte: a tárlat először az intézmény filiáléjában, a sárospataki Rákóczi Múzeumban volt látható 2010 májusától. A kiállítás alapját a Bethlen-család által a zempléni múzeumra hagyott kéttucatnyi tárgy képezi, ezek mellett az MNM saját gyűjteményéből és a további több mint tíz múzeumból kölcsönzött anyagból állította össze a tárlatot Tamás Edit, a sárospataki filiálé vezetője.

A kiállítást megnyitó Romsics Ignác akadémikus arra emlékeztetett, hogy a tárlat nem az Erdélynek Bethlen Gábor fejedelmet adó iktári, hanem a szintén a középkorig visszavezethető bethleni Bethlen-família történetét idézi fel.

A történész kiemelte a család neves 16-17. századi tagjait, köztük az Erdély történetét először összefoglaló Bethlen Jánost, az önéletírásáról is emlékezetes Bethlen Miklóst vagy a szintén történeti munkáiról ismert Bethlen Farkast. Árva Bethlen Kata fogarasi kastélyában a magyar művelődéstörténet egyik korabeli központját teremtette meg - fűzte hozzá. Mint Romsics Ignác felidézte, az 1848-49-es szabadságharcban a család tucatnyi tagja harcolt, köztük a 67 éves Bethlen Lajos, aki nemzetőrnek állt.

Bethlen István, 1921 és 1931 között Magyarország miniszterelnöke, elévülhetetlen érdemeket szerzett az ország Trianon utáni talpra állásában, sorsa mégis tragikus, akárcsak Észak-Erdély 1944-es kormánybiztosáé, Bethlen Béláé - tért át a família 20. századi történetére az akadémikus. Mint Romsics Ignác az MTI-nek elmondta, a Bethlen-családról vagy annak tagjairól korábban soha nem rendeztek kiállítást Magyarországon. A család számos tagja megérdemelne együtt vagy külön-külön egy nagy tárlatot - tette hozzá.

Az MNM kiállítása festményeken, metszeteken, rajzokon, fotókon, valamint számos tárgyon keresztül idézi fel a Bethlenek történetének színhelyeit, többségében megsemmisült kastélyait és a család nagy alakjait. A látogató találkozhat többek között Bethlen Miklós kézírásos levelével, Bethlen Ferenc türkizberakásos díszszablyájával és hegyestőrével, Árva Bethlen Kata úrasztali terítőjével, valamint a család több tagjának díszruháival is.

A Bethlenek gazdag történetét nyomon követő tárlat április 29-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai