Szerelmes uralkodók

Bronzkori sziklarajzokat találtak Norvégiában

2011. február 4. 10:51

Szokványos ásatásnak indult, a régészek legnagyobb megdöbbenésére azonban bronzkori sziklarajzok, ún. petroglifák kerültek elő egy hegytetőre épült norvégiai sírból.


„Úgy gondoljuk, hogy ezek érdekesek lehetnek az ország történelmi kontextusában” – nyilatkozta Anne Haug projektmenedzser a Nemzeti Történelem és Régészet Tudományos és Technológiai Múzeum archeológusai által felfedezett műalkotásokkal kapcsolatban. A Stjordalnál, Trondheim északi részénél történt ásatásokat egy közeli kavicsbánya terjeszkedése tette szükségessé. A régészek nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a helyszínnek, így mindössze három hétben állapították meg a munkálatokra fordítandó időt – akkor még fogalmuk sem volt, hogy a rutinásatások igazi szenzációval kecsegtetnek.

Először kiderült, hogy a síremléket építők egy már létező hegyet használtak kiindulópontként, így időt és energiát spóroltak meg, ráadásul a sír sokkal nagyobb lett. A kutatók a hamvasztásra utaló jelekből azt feltételezték, hogy nem véletlenül esett a választás a hegytetőre. A sírok alatt számos petroglifára bukkantak, köztük nyolc egyetlen talpat ábrázolt, keresztcsíkokkal díszítve, a délre pedig hajó- és csőrrajzok találhatók. A sziklarajzok az ún. dél-skandináviai mezőgazdasági rajzok típusába tartoznak, amelyek az i.e. 1800-500 közötti periódusból származnak, míg a sírok ennél korábbiak, a bronzkor és a vaskor közötti átmeneti időszakból valók.

„Ez egy nagyon különleges felfedezés, nem tudunk arról, hogy ehhez hasonló Trøndelag megyében lenne még valahol” – mondta el Haug. „A sírokat szándékosan építhették a petroglifák fölé, talán egy temetkezési rituálé részeként. A karakterek típusából arra következtettünk, hogy a műalkotások a bronzkorból, az i.e. 1800-500 közötti időszakból származnak. Hogy miért pont talpakat ábrázolnak a rajzok, az egyelőre rejtély. De ha a termékenységi kultusz szemüvegén interpretáljuk a műalkotásokat, akkor azt mondhatjuk, hogy a talpak Istent és hatalmát reprezentálják. Ez azt jelenti, hogy a hely egyszerre jeleníti meg az életet és a halált”- tette hozzá.

Haug szerint ehhez hasonló rajzok találhatók Østlandetben, ahol a bronzkori sírok közelében szintén talpformákat fedeztek fel. Az északi kultúrákban gyakran előfordul, hogy a temetkezési helyek összefonódnak a sziklaművészettel, mint például a világörökség részét képező Bohuslänban. Az egyelőre vita tárgyát képezi, hogy a sírok és a rajzok ideje megegyezik-e, erre a most folyó vizsgálatok adhatnak hamarosan választ – magyarázta Haug.

A tudósok eddig közel egy kilogramm égett csontot találtak, amely egy vagy több személytől származhat, de további radiokarbonos vizsgálatok kellenek ahhoz, hogy meg lehessen állapítani a személy(ek) korát és nemét. „Számos emberi fogat és bordát találtunk, valamint állati eredetű csontok is előkerültek, amely azt feltételezi, hogy azokat az elhunyt személy mellé temették” – így Haug.

2018. nyár: Szerelmes uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!