Goda Gábor

(1911-1996)

Goda Gábor Kossuth- és József Attila-díjas író 1911. április 1-jén született Budapesten.

Apja, Goda (Grünfeld) Géza a Budapesti Napló, majd a Világ című lapok haladó gondolkodású munkatársa volt. Az ifjú Goda versekkel kezdte pályáját, amelyek 1929-ben, az érettségi évében Ősz ez a tavasz, pajtás! címmel kötetté álltak össze. Az érettségit követően alkalmi munkákból élt, az újságírásba is belekóstolt. Dolgozott a Független Szemle könyvkiadóban, volt lektor és fordító is, 1931-ben pedig a Porond című folyóiratot szerkesztette.

1936-ban adták ki a Levél a pokolból című elbeszéléskötetét, amelyre Nagy Lajos és Füst Milán is felfigyelt. Kritikájukban elismeréssel szóltak a Goda-novellákban megnyilatkozó kvalitásokról, a pesti polgári világ szociografikus részletezésű leírásáról, valamint a finom és árnyalt lélekrajzról. A harmincas években több nagyobb lélegzetű prózai művet írt, amelyeket a világháború után átdolgozott és megjelentetett (A rendes ember, Flamingók avagy a kredenc halála, Vihar előtt).

A II. világháború éveiben több alkalommal is munkaszolgálatra hívták be, az embertelenségben átélt élményeiből született A fasizmus hazugságai című publicisztikai munkája. 1945-50 között Budapest kulturális ügyeinek vezetője, először főjegyző, majd kultúrtanácsos volt. 1956-58-ban tagja volt az Irodalmi Tanácsnak, 1957-59-ben részt vett az Élet és Irodalom szerkesztésében is. 1958-ban egy évadon keresztül a Magyar Néphadsereg Színházának (a Vígszínház) igazgatója volt.

A háború utáni szocialista irodalom egyik jelentős alakja lett, igazi urbánus író volt, műveinek fő színtere a pesti kispolgárság világa volt. Az ötvenes évek második felétől írott műveit erősen szatirikus, ironikus látásmód, fanyar humor jellemezte. Volt egyszer egy család című kötetében családjának bohém életét, az ismerősök, barátok különcködéseit, a gyermekfejjel megélt történeteket elevenítette meg anekdotákkal fűszerezve.

A kispolgárság tipikus képviselőit, a szocializmus keretei között anakronisztikusnak, nevetségesnek tűnő gondolkodásmódjukat jelenítette meg A planétás ember és a többiek című kötet kisregényeiben, illetve a Poldini úr című regényben. Önéletrajzi ihletésű két legismertebb esszéregénye, a Magányos utazás és a Vallomások regénye. A szatirikus, fantasztikus Bolondóra és Mennyei csavargók című regényeiben Swift és Karinthy Frigyes példázatainak hagyományát követte.

Irodalmi tevékenységéért háromszor, 1957-ben, 1960-ban és 1971-ben kapott József Attila-díjat, 1966-ban pedig Kossuth-díjjal jutalmazták. Nem sokkal 85. születésnapja után, 1996. április 12-én hunyt el Budapesten. Halála után láttak napvilágot a Tűnődések és a Zsidó mesék és legendák című kötetei.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült