Ausztria csak kölcsönbe adná Moctezuma tollkoronáját

A mexikói őslakosok számára nagy történelmi és spirituális jelentőséggel bíró fejdísz egyes vélemények szerint az 1520-ban meghalt utolsó azték uralkodóé volt, ezért vissza kell juttatni Mexikóba. Bizonyos mexikói csoportok a nemzeti kincs rangjára emelték a tolldíszt, amelynek másolatát a mexikóvárosi Antropológiai Múzeumban őrzik.

Sabine Haag, a bécsi Művészettörténeti Múzeum vezérigazgatója elmondta, az intézmény megérti a mexikóiak vágyát, hogy ott is láthassák a fejdíszt, ezért vizsgálják a szállítás lehetőségét. Haag ugyanakkor hangsúlyozta: mindenképpen záros határidejű kiállításról lehet csak szó, a "visszaadás" vagy hosszú távú kölcsönadás ötlete nem merül fel.

Thomas Klestil osztrák szövetségi elnök az 1990-es évek közepén kiállt a fejdísz esetleges visszaadása mellett, az osztrák politika azonban többnyire azokra a kutatókra hivatkozik, akik vitatják, hogy a tollkoronának köze van Moctezumához, és hangsúlyozzák, hogy az értékes kincs jogszerűen került Ausztriába. Elméletük szerint a kvezál madár ragyogó zöld tollaiból készült, arannyal díszített fejék nem II. Moctezuma (1466-1520) uralkodói koronája volt, hanem azték papok viselték szertartásaik alkalmával.

Az Azték Birodalom II. Moctezuma uralkodása alatt érte el legnagyobb kiterjedését. 1519-ben, a spanyolok bevonulásakor az azték uralkodót Hernán Cortés spanyol hódító elfogta Tenochtitlánban. Moctezuma 1520-ban életét vesztette. Ferdinand Anders Mexikó-kutató és Peter Kahn, a bécsi NM korábbi igazgatójának 1997-ben bemutatott tanulmánya szerint semmilyen bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy a Bécsben őrzött darab egyike lenne Moctezuma ajándékainak, amelyeket egykor Cortésnek adott. Egyes feltételezések szerint viszont Cortés ezt az ajándékot adta tovább I. Károly spanyol királynak (1500-1558), akitől aztán rokona, II. Ferdinánd osztrák főherceg tulajdonába került.

A fejdíszhez 1880-ban a Habsburg uralkodócsalád ingóságai között jutott a Természettudományi Múzeum, amelynek régészeti-etnográfiai részlegéből jött létre 1928-ban a mai Néprajzi Múzeum. Kutatásaik szerint a tolldísz először 1575-ben Ulrich von Montfort gróf műcsarnokának leltárában bukkant fel és onnan került II. Ferdinándhoz.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait