Agyagedényekkel a törzsi szembenállás ellen

Ezt a felfedezést két tanulmány is alátámasztotta, amely a nőknek a 12-13. századi közösségekben betöltött szerepét vizsgálta. A két, egymástól független kutatás kimutatta, hogy a nők egyszerre voltak háborús áldozatok, s a béke elszánt apostolai.

Az egyik kutatás a régóta vitatott salado kézművesség hatásait vizsgálta, amelynek eredete a Salt-folyó mentén élő békés farmerek idejére vezethető vissza. A bőség és az együttműködés motívumaival jellemzett kézművesség egyes elemei nemcsak az átlagemberek sírhelyeiből kerültek elő, hanem az elit temetkezési szokásait is jellemezte – derült ki a Missouri Egyetem kutatásaiból.

A másik, a Washingtoni Állami Egyetem által végzett vizsgálat szinte ugyanerre az eredményre jutott. Az új-mexikói, coloradói és arizonai sírhelyek azt mutatják, hogy a délnyugati kultúrák egymás ellen hadakoztak, majd elrabolták a legyőzött ellenség asszonyait. A régészeknek ugyanis feltűnt, hogy a Mesa Verdénél kiásott sírokban jóval kevesebb, a Chaco-kanyonnál pedig a véltnél sokkal több nő földi maradványát rejti a föld – akiket ráadásul megverhettek, mielőtt sebtében elföldeltek volna.

A kutatók ezekből arra következtettek, hogy a Chaco-kanyon törzsei rendre rajtaütöttek a Mesa Verdénél tábort vert csoportokon, majd elhurcolták asszonyaikat. A nemi aránytalanságra csak ráerősített a fiatal harcosok magas halandósága, ez pedig megmagyarázza a salado kézművesség gyakori előfordulását.

A régészeket már régóta foglalkoztatja a „salado-probléma”, egészen azóta, hogy a széles körben elterjedt, gyönyörűen díszített agyagedényeket először kiásták az 1930-as években. A kutatók sokáig úgy hitték, hogy az ősi Délnyugaton a nők voltak a fazekasok; ebben a hittükben az is megerősítette őket, hogy a bennszülöttek között a hopi, navahó és az apacs indiánok által alkotott közösségek matrimoniális társadalmak voltak.

Todd VanPool, a Missouri Egyetem oktatója szerint a salado kézművesség elterjedése a nők által magukévá tett eszmék és vallási tanok expanziójával járt együtt, amelyeket az agyagedényeken előforduló motívumok – a bőség, az együttműködés és a mezőgazdálkodás – is alátámasztanak. A kutató ezért úgy gondolja, ez az expanzió a háborús hadviselés közel két évszázados történetére lehetett válasz.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók