Szvatopluk már nem az ószlovákok királya

Richard Sulík, a parlament elnökének szeptemberi döntése alapján már októberben el kellett távolítani a pajzson látható kettős keresztet, mert az ilyen formában a két világháború közötti fasiszta Hlinka Gárdának, Hitler szövetségesének jelképére hasonlított. Az "ószlovákok királya" feliratot azért kellett eltávolítani, mert azt szakértők történelmietlennek tartják.

A pajzsra a tervek szerint a szlovák címerben található kettős kereszt, míg a talapzatra a Szvatopluk felirat kerül, esetleg évszámokkal. A pajzs közepén található kör, ahol korábban a vitatott kettős kereszt volt, most egyszerűen sima, mindenféle ábra nélkül. A vitatott kettős kereszt azonban nem lett eltávolítva, hanem csak egy kupakkal letakarták.

A szobor felállítását viták és heves tiltakozások kísérték, megkérdőjelezték művészi értékét is. A Robert Fico kormányzat által az "ószlovákok királyának" minősített nagymorva fejedelem csaknem nyolc méteres bronzszobrát az idei szlovákiai választások előtt nem sokkal, június 6-án leplezték le ünnepélyes keretek között a három legfőbb szlovák közjogi méltóság, köztük Ivan Gasparovic államfő jelenlétében. Fico akkori miniszterelnök, aki nyilvánvalóan szavazatszerzés céljából kezdeményezte a szoborállítást, kijelentette, hogy "Szvatopluk jóval Szent István és Szent Vencel előtt itt volt".

A Robert Fico vezette ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) azonnal tiltakozott az újabb módosítás ellen. A pozsonyi vár a szlovák parlament kezelésében van, ezért az azzal összefüggő kérdésekben a parlament elnöke illetékes dönteni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában
• A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában
• Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
• Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
• Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
• Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
• A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
• Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
• Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia