2019. tél: Fagyos téli ütközetek

Összehasonlító kutatás '68-ról

2010. november 17. 10:23 History Today

Oxfordi történészek egy három évet átfogó kutatásban arra keresik a választ, hogy vajon beszélhetünk-e "európai 1968"-ról, s a külföldön tanuló diákok által közvetített forradalmi eszmék hogyan gyökereztek meg az egyes országokban.


Az 1968. májusi események természetesen nem korlátozódtak se Párizsra, se az adott év májusára – ez egy olyan globális esemény volt, amely Japánból és az Egyesült Államokból indulva érte el Európa partjait. Az agitáció Hollandiában 1965-ben, Olaszországban 1966-ban, Nyugat-Németországban pedig 1967-ben vette kezdetét, amikor a diákok az iráni sah látogatása miatt, míg Lengyelországban az egyik hazafias szellemű színdarab betiltása ellen emelték fel a szavukat. Franciaországban Strasbourg, Nantes és Nanterre is megelőzte a sorbonne-i eseményeket – a párizsi fejlemények így csak az események katalizátorának tekinthetők, nem pedig azok előzményének.

Habár a diáklázadások, tiltakozások és sztrájkok 1968 májusában érték el tetőpontjukat, 1968 előzményei a hatvanas évekig, a fiatalok lázadása és az ellenkultúra közötti bonyolult viszonyrendszerig vezethetők vissza.

Mind a mai napig a végletekig polarizálja a véleményeket, s hatalmas érzelmeket korbácsol fel az 1968 értékeléséről alkotott diskurzus. Vannak, akik szerint a diáklázadások vezettek a radikális változásokhoz és szabadsághoz, a közvetlen demokrácia korábban soha nem tapasztalt élményéhez, míg mások váltig állítják, hogy 1968 az erkölcsösség, a család és a társadalmi rend lerombolásához vezető szabad szerelem és kábítószer-használat ’boszorkányszombatja’ volt. 2007-ben a köztársasági elnöki posztért kampányoló Nicolas Sarkozy 1968 örökségének ’felszámolásáról’ értekezett, miközben a külügyminiszteri tárcát egy egykori aktivistának, Bernard Kouchnernek juttatta.

A sorsfordító események évfordulójához közeledve minden évben újra és újra átértékelik 1968 szerepét, a számtalan értékelés ellenére ez a negyvenedik évfordulón sem volt másképp. Az oxfordi egyetem egy három éves projektet indított útjára, amely az 1968 körül: Aktivizmus, Hálózatok, Röppálya címet viseli. A tizenhárom európai történészből álló kollektíva tizennégy európai országot vizsgál meg, Spanyolországtól Oroszországig, Görögországtól Izlandig. Ebben a felmérésben azt kérdezik meg, hogy az embereknek mit jelentenek az 1968-as események, s egyáltalán: volt-e „európai 1968”, a keleti kommunista és a nyugati kapitalista, illetve az északi demokratikus és a déli diktatórikus megosztottság felett? Voltak-e országokon átívelő személyi és szervezeti kapcsolatok, voltak-e olyan, külföldön tanuló diákok, akik az eszméket az egyik országból a másikba importálták? S végezetül: mennyire formálta át Európát 1968?

Ez a nemzetek feletti, összehasonlító megközelítés egy hosszirányú metszet kialakításához vezethet, amely által sokkal jobban megérthetők a folyamatok, mint azt 1965 és 1975 között vizsgálták. Egyetlen tanulmány sem vizsgálhatja meg a kontinens egészét, s az oxfordi egyetem által indított projekt is inkább mélységével tűnik ki: az egyes országok aktivistáinak hálózatára koncentrál, s interjúkat készít az egykori résztvevőkkel. A projekt három kérdésre összpontosít: hogyan és miért kerekedtek fel a fiatalok, hogy aztán csoportokba verődve szervezzék meg a hálózatukat; mit akartak; s ez mit jelentett akkoriban, illetve későbbi életük folyamán.

A miért megválaszolása elvezet ahhoz a lényeges szempont megértéséhez, amely 1968-at generációs felkelésként értékeli. Biológiai értelemben a diáklázadások időszaka ugyanis három generáció találkozása volt: a háborúk között született nemzedéké, amely megtapasztalta a nácizmus és kommunizmus borzadalmait; a világháború idején és közvetlenül előtte született generációé; illetve a második világháború utáni baby-boom korosztályé.

2019. tél: Fagyos téli ütközetek
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!