A jelenkortörténet-írók felelőssége
2010. november 12. 11:08 MTI
Orosz István történész egy budapesti konferencián arra ösztönzött, hogy a történészek szakmai önbecsülésük miatt is emeljék fel szavukat, amikor tudják, hogy mások nem etikusan közelítenek a történelemhez, sőt hazudnak róla.
Korábban
"Sokan vannak, akik hazudnak, olyanok is, akik saját meggyőződésükkel szemben teszik ezt, fel kell emelni a szavunkat" - hangoztatta az akadémikus a jelenkortörténet-írás problémáiról rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
Lengyel László közíró a 20. születésnapját ünneplő Politikatörténeti Alapítvány tanácskozásán arról beszélt: a jelenkortörténet-írás egyik döntő problémája, hogy a történészek nem számolnak le a kialakult mítoszokkal, amelyeket a politikusok "őszinte örömmel táplálnak". Mint mondta, a mítoszok újra meg újra kinőnek, "a gaz kinő", például terjednek az '56-os és Trianon-mítoszok. A szükséges szembenézés szerinte csak a történészek feladata lehet.
Romsics Ignác történész úgy foglalt állást: az utóbbi 20 év kortörténet, amelynek szereplőiről és eseményeiről még nem lehet történészi szakvéleményt mondani, mert nem ismertek a következmények. Horthy Miklósról ma már lehet szakmailag megalapozott véleményt alkotni, de például Pozsgay Imre szerepének történészi megítélése korai, mert még nem lehet felmérni tevékenységének hatásait - hangsúlyozta. Az akadémikus szerint az utóbbi évtizedek történeti folyamata nem zárult le, a történetírás alanya és tárgya közelebb van egymáshoz, mint a régebbi korok vizsgálata esetében. Hozzátette, hogy a politika viszont a lezárult múlt bármely eseményét is "fel tudja kapni", ellentétes interpretációk feszülhetnek egymásnak.
Gyáni Gábor történész, akadémikus azt mondta, a jelenkortörténet-írás legfontosabb problémája az, hogy nagyon szubjektív, a történész által is átélt időt ugyanis lehetetlen objektív, idegen tényként kezelni. Hangsúlyozta, hogy a közelmúlt - vagy, mint fogalmazott, a féltörténelem - megítélésében "nagyokat lehet tévedni", mert nincs időtávlat, nem ismertek a következmények. A jelenkortörténet "ölelkezik" a személyes múlttal, a történelemnek tekintett múltban feloldódik a generációs kollektív emlékezet. A szemlélő személyes identitása rávetül a közelmúlt megítélésére, ez érvényes például az '56-os történetírásra is; egyébként kiváló történészek megközelítésén érezhető saját egykori szerepük - mondta.
Gyáni Gábor arról is beszélt, hogy a jelenkortörténet-írás műfaja a nem szigorúan tudományos esszéírás felé tolódott. A történészek ebben a népszerűbb, közérthető formában, lazább keretek között szélesebb közönséget érhet el. Szerinte a jelenkortörténet-írásnak a politika- és diplomáciatörténet felé kell fordulnia, mert azt lehet megragadni. Lesznek a jövőnek olyan időszakai - mondta -, amelyek aktualizálják a múltat, ezt ma még nem lehet tudni. Hozzáfűzte, hogy a történészek óvatosak, "ki akarják várni, mi történik".
Pritz Pál történész arra hívta fel a figyelmet, mennyire fontos a kortörténet művelése, nagy a történészek felelőssége a múltról alkotott vélemény formálásában. Kritikával állapította meg, hogy a történész szakmának nincs igazi tekintélye, mert művelői nem beszélnek egy nyelven. Különösen károsnak nevezte, hogy a szakmába manapság "mindenki beleszól", a médiában akárki "büntetlenül" történésznek nevezheti magát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap