Hitler elfeledett szövetségesei
Balázs Attila

Gyermekotthon lett az egykori patinás fogadóból

Ma Budapest XII. kerületében, a Szilassy út 3. alatti telken elhagyatott, romos házak bújnak meg; az utcáról sem nagyon látszanak az elvadult növényzet miatt. Pedig az épületek nagy múltra tekintenek vissza; hogy mást ne mondjunk, 1837-ben itt tartóztatták le Kossuth Lajost.

Zugliget egyik legrégebbi épületének múltja a XVIII. századig nyúlik vissza. Az 1760-as években vendégfogadóként működött, amelyet az Isten szeméhez (zum Auge Gottes) címzett fogadónak kereszteltek el. A nevet a hatalmas kertben található, tengerszemre emlékeztető kis tóról, az Istenszeméről kapta, amelynek természetes forrása volt; később a közeli Disznőfő-forrás vizét vezették ide, hogy az állandó vízszintet biztosítsák. A XIX. századra a fogadó és a hozzá tartozó hatalmas telek már a Stettner család tulajdonában állt; a família férfitagjai generációkra visszamenőleg katonaként szolgáltak. A vendégfogadó a XIX. század első felében a kirándulók kedvelt célpontja, pihenőhelye lett.

Kossuth 1836 májusának elején már Pesten lakott, s kirándulásokat tett a Budai hegyekbeKossuth 1836 májusának elején már Pesten lakott, s kirándulásokat tett a Budai hegyekbe

 

Kossuth Lajos, a reformkor kiemelkedő közéleti személyisége a parlament 1832 és 1836 közötti üléseiről írt Országgyűlési Tudósításaival szerzett magának országos hírnevet, számos támogatót. Kossuth 1836 májusának elején már Pesten lakott, s kirándulásokat tett a Budai hegyekbe. Amit azt Wesselényi Miklós május 21-én naplójába feljegyezte: Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály és Bajza József – mások társaságában – a Csillag nevű kocsmában ebédelt. Ez a vendéglő a Zugligetben, a mai Béla király út 42. alatt állt. Kossuth szerette a természetet, szívesen járt a Zugligetbe kikapcsolódni a munkát követően.

Wesselényi és más barátai hatására Kossuth folytatta az Országgyűlési Tudósításokkal megkezdett munkáját, és megjelentette a Törvényhatósági Tudósításokat, amelyekben közzétette a levelezők által számára megküldött megyei helyzetjelentéseket. Ezzel a bécsi udvar előtt nyilvánvalóvá vált, hogy Kossuth „felforgató” munkájától nem tudnak megszabadulni az országgyűlés berekesztését követően sem. A folyamatos támadások és küzdelmek elől kitérve Kossuth pihenésre szánta el magát, és 1837 májusában szállást foglaltatott magának a zugligeti Istenszeme fogadó kerti lakában, amelynek másik felét Toldy Ferenc bérelte. Kossuth feljegyzéseiben 1837. április 6-i dátummal a következő szerepelt: „Előpénz a zugligeti nyári lakásra 7 forint 30 krajcár.” Április 23-án már a következőt írta: „Ekkor kimentem a hegybe.”

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2010. tél számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok