2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Otthont kínálnának a volt internálótáborban

2010. szeptember 23. 08:11

A közösségi terek mellett lakásokat is kialakíthatnának a kistarcsai internálótábor megmaradt épületeiben. A település közepén lévő komplexum jelenleg kihalt, bejutni csak a Vagyonkezelő engedélyével lehet – írja a műemlékem.hu.


„Közösségi terek és egy múzeum mellett lakásokat is kialakíthatnánk ezekben az épületekben, hiszen eredetileg sem tábornak, hanem családi otthonoknak épültek” - mondta el a műemlékem.hu-nak Kereszti Ferenc, a Kistarcsai Kulturális Egyesület elnöke. Hozzátette: a részletes tervezéssel egyelőre természetesen várni kell, hiszen amíg a terület nem lesz az önkormányzat tulajdona, az épületek pontos állapotát sem ismerhetik meg.

A kistarcsai internálótábor épületeinek többsége a harmincas években csődbe ment egykori Vas- és Vagon gyár lakótelepeként épült. A területet az állam vette át, rendőrtanodaként használták, majd a '44-es német megszállás után zsidókat őriztek az épületekben.

1945 után a legnagyobb befogadóképességű magyarországi táborrá vált, és ott bírói ítélet nélkül körülbelül több tízezer embert tartottak fogva. 1949-ben, az internálótáborok központosítása és a dél-budai tábor bezárása után kibővítették, több épületre emeletet húztak. 1950-ben az ÁVH vette át a tábor irányítását.

A kistarcsai tábornak ugyan rettegett hírneve volt, mégis kiszolgált három rezsimet is. A Horthy-, majd a Rákosi-korszak elmúltával a Kádár-rendszernek is kapóra jött, hiszen az 1956-os forradalom után ismét megtelt rabokkal.

Hivatalosan 1968-ban számolták fel (az 1960:10 számú törvény szüntette meg az internálás intézményét), azonban a kilencvenes években ismét visszakapta „eredeti funkcióját”, hiszen a külföldiek menekülttábora volt.

„Sajnos lehetetlen megállapítani, hány embert tarthattak itt fogva összesen, hiszen az iratok nagy részét megsemmisítették” - mondta Kereszti Ferenc. „Névlisták hiányában nem tudtuk megvalósítani azt a tervünket, hogy meghívjuk ide az egykori rabokat, szimbolikusan bocsánatot kérve tőlük a szenvedésükért, hiszen Kistarcsa, mint település erről semmit sem tehet.”

A tábor egy részét már megkapta az önkormányzat, a felújított épületekben például egészségházat rendeztek be. A téglakerítés (tetején még itt-ott a szögesdróttal) azonban még áll, s néhány épület továbbra is lezárt, őrzött terület, ahová belépni csak engedéllyel lehet. A „kísértetházak” állapota tragikus, ugyan szerkezetileg épek, azonban a belső terekben szinte mindent megsemmisítettek. Az ablakok többségét is kitörték.

Egy helybéli szerint a végső pusztítást néhány éve a belügyminisztériumhoz tartozó különleges alakulatok okozták, akik gyakorlóterepként használták a házakat, s az ereszek akkor sérültek meg, amikor azt gyakorolták, hogy miként lehet a tetőről bejutni egy épületbe.

Lesz internálóút is? A cikk folytatása és képgaléria a kísértettáborról a műemlékem.hu magazinjában

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár