2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hitler New Yorkot is lebombázta volna

2010. szeptember 22. 08:46 Spiegel Online

A náci háborús stratégák a második világháború kitörése előtt ambiciózus tervekkel álltak elő New York lángba borítására: volt, aki rakétákkal, kamikaze pilótákkal, nehézbombázóval, de olyan is akadt, aki titkos ügynökökkel akarta elérni a metropolisz megsemmisítését. A számtalan tervnek egyetlen közös jellemzője akadt: mindegyik kudarccal végződött volna.

A Hans-Heinz Lindner kapitány által vezetett, 1942. június 13-án az Egyesült Államok keleti partján felbukkant német tengeralattjáró a Harmadik Birodalom egyik legkockázatosabb vállalkozásának előjátéka volt. A nácik ezzel ott próbáltak rést ütni Amerika védelmi rendszerén, ahol Washington a legsebezhetőbbnek bizonyult: hazai földön.

Az U-202-ekkel végrehajtott Operation Pastorius fedőnevű akció azonban csúfos kudarccal zárult, noha a német hadvezetés a legjobb kémeket képezte ki és küldte a tengerentúlra; a katonák így próbáltak beolvadni, majd bomlasztani az amerikai társadalomban. A hadművelet megkezdése előtt a kiválasztottak közül mindenki élt már az Egyesült Államokban, de a kémek közül senkinek sem volt hírszerzési tapasztalata. A vállalkozás előtt 18 napig tartó kőkemény katonai kiképzésben részesítették a szabotőröket a Berlintől 75 kilométerre levő Gut Quenzseeben, majd átdobták őket Floridába és Long Islandre.

A speciális egységet azért vezényelték az Egyesült Államokba, hogy a katonák az amerikai hadigazdaság számára kiemelt fontossággal bíró vasúti hidakat, erőműveket, csatornákat és más, ipari objektumokat robbantsanak fel, amellyel könnyen demoralizálhatták volna az amerikai lakosságot. A sokáig a „legmerészebb szabotázsakciónak” tartott terv azonban hamar zátonyra futott, s egyre több főfájást okozott a náci tisztviselőknek.

A kémek két nap után felfedték kilétüket, az FBI pedig példátlan erőfeszítéseket tett a további sejtek felderítésére. A kudarc első számú felelőse a Long Island-i csoport 39 éves vezetője, Georg John Dasch volt, aki a partraszálláskor majdnem vízbefulladt; John Cullen partiőr talált rá a szerencsétlenül járt szabotőrre, aki először halásznak adta ki magát, majd 260 dollárt Cullen kezébe nyomva megfenyegette, nehogy valakinek beszélni merjen a történtekről. Cullen azonban rögvest jelentette az esetet feletteseinek, s az FBI is akcióba lendült.

Dasch később mindent töredelmesen bevallott a szövetségi nyomozóiroda munkatársainak, akik ezekkel az információkkal a zsebükben könnyedén felgöngyölíthették a ’Long Island-iek’ csoportját – 1942. augusztus 8-án ért véget rövid karrierjük, a hat kémet ugyanis a columbiai területi bíróság villamosszék általi halálra ítélte. Dasch és Ernst Peter Burger, elnöki kegyelemben részesült, nekik harminc éves börtönbüntetés jutott.

Eközben az Atlanti-óceán túloldalán Hitlert elméjében továbbra is a lángok által pusztított New York képe sejlett fel – immáron nem először. Meglepő, hogy a Führer erre már 1937-ben is gondolt, amikor az augsburgi gyárban bemutatták neki a négymotoros Messerschmitt Me 264 bombázót. Hitlert lenyűgözte a gép terve, de azt ekkor még nem tudhatta, hogy a Willy Messerschmitt által prezentált repülőgép nem alkalmas a támadó feladatokra.

A háború elvesztése által fenyegetett ország kétségbeesésében egyre inkább a „csodás fegyverek” kifejlesztésébe helyezte minden bizodalmát. Ezeknek a terveknek a központja a Balti-tengerben levő Usedom-sziget Peenemünde kutatóközpontja volt, amely 1942-ben az első V-2 rakétát lőtte ki, s amelytől az ’amerikai rakéta’ megalkotását várták. Az A-9/A-10 fegyvert 25 méter hosszúra és 100 tonna súlyúra tervezték, s 24 kilométer magasan szállt volna, de a náci stratégák attól sem riadtak volna vissza, hogy tengeralattjárókon szállítsanak V-2 rakétákat a keleti partokig. Ehhez arra volt szükség, hogy embereket kényszermunkára utasítsanak, akik közül több ezren haltak meg a földalatti, titkos telephelyeken.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár