71 teknős fogyott a sámán halotti torán

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt, Early evidence (ca. 12,000 B.P.) for feasting at a burial cave in Israel című tanulmány szerint már a gazdálkodás kialakulása előtt kialakult az a szokás, hogy az emberek fontos események alkalmával összegyűltek és nagy ünnepségeket tartottak.

Amerikai és izraeli tudósok Galileában találtak két olyan barlangra, amelyben legkevesebb 71 teknős és három őstulok maradványait találták meg. Vélekedésük szerint a "csemegéket" megfőzték, majd szétosztották. Számítások alapján csak a teknőshús 35 ember jóllakatásáról gondoskodott. A régészek azonban csak megbecsülni tudják, hány ember vehetett részt az összejövetelen. Ehhez pontosabb adatokkal kellene rendelkezniük a feltálalt étel mennyiségéről.

A kutatások szerint a gyülekezés oka egy nő - vélhetően egy sámán - temetése volt. A halott rituális temetésben részesült, a nyomok alapján a szakemberek arra következtetnek, hogy a temetések ünnepi alkalomnak minősültek.

A leletek jelentőségét az adja, hogy még a földművelés kezdete előtti időkből származnak. A tudósok rámutattak: a jelentős népességnövekedés miatt az emberek már akkoriban is szűk térben kényszerültek az egymás mellett élésre. "Kapcsolatba kerültek egymással, ami súrlódásokhoz vezethetett. Korábban egyszerűen továbbálltak, ha gondjuk akadt a másikkal. A most talált nyomok azonban arra utalnak, hogy a nyilvános események a közösségépítést, a feszültségek csökkentését és a társadalmi kapcsolatok erősítését szolgálták" - fogalmazott Natalie Munro, a Connecticuti Egyetem kutatója.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése