Már Lucy is használhatott kőeszközöket
2010. augusztus 12. 13:38 MTI
A feltételezettnél majd egymillió évvel korábban tanulták meg a szerszámkészítést az emberfélét - derült ki 3,4 millió éves emlőscsontok vizsgálatakor, amelyeken világosan láthatók a kőeszközök nyomai. A fosszíliákat egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálta, amely a Nature legújabb számában publikálta tanulmányát.
Korábban
Az eddig ismert legkorábbi, "húsfeldolgozásra" alkalmazott eszköz "mindössze" 2,5 millió éves. A két emlőscsontra Etiópiában, Afar-földön bukkantak. A csontokból hiányzó "forgácsok" egyértelműen valamilyen éles szerszámtól származnak, amelyet a hús lefejtésére használtak. A 3,4 millió évvel ezelőtt élt hominidák egy másik, kalapácsszerű eszközzel is rendelkeztek, amellyel széttörték a csontot, hogy hozzájussanak az értékes csontvelőhöz.
Az egyik csont egy tehén méretű emlőstől származik, a másik egy kecskenagyságú állattól, a fosszíliákat mindössze 200 méterre attól a lelőhelytől találták, ahol ugyanez a kutatócsoport 2000-ben feltárta távoli emberi ősünk, "Selam" legteljesebb csontvázát. A 3,3, millió éves "Selam", miként a híres "Lucy" az emberfélék családjába tartozó, mára kihalt Australopithecus afarensis képviselője volt.
"A mostani felfedezések fényében nagyon valószínű, hogy Selam kőeszközöket hordott magával, és segített családja tagjainak az állattetemek feldolgozásában" - magyarázta Zeresenay Alemseged, a kaliforniai tudományos akadémia paleontológusa, a tanulmány vezető szerzője. Eszközökkel felfegyverkezve gyorsan le tudták fejteni a hús a csontokról és feltörni azokat, így az állattetemek a korábbinál jóval értékesebb élelemforrássá váltak. "Távoli őseink ily módon húsevővé és szerszámkészítővé váltak" - emelte ki Shannon McPherron, a tanulmány társszerzője, a Max Planck intézet paleontológusa.
A két fosszília - egy borda, valamint egy combcsont - korát a vulkanikus eredetű üledékréteg vizsgálata alapján állapították meg, amelyben az őskori maradványok fennmaradtak. Fotoelektron-spektroszkópia és röntgenfluoreszcens spektrometria segítéségével megállapították, hogy az eszközöktől származó nyomok azelőtt képződtek, mielőtt a csontok fosszílizálódtak. A nyomok egyértelműen éles vágószerszámtól származtak, s nem állatok fogaitól.
Azt nem lehet még tudni, hogy a kőeszközöket a két lábon közlekedő emberfélék készítették-e, vagy felhasználtak egy útjukba kerülő éles kődarabot. A környéken egyébként nincsenek megfelelő kőlelőhelyek, így valószínűleg valahonnan máshonnan hozták magukkal. A kutatók szerint az éles kövek használata az állattetemek feldolgozása során megtaníthatta távoli őseinket a csapatmunkára, s így megvédhették zsákmányukat az ugyanerre az "ebédre" pályázó veszélyes ragadozóktól.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
