Utcai harcok is lesznek idén Szőregen

A XI. Nemzetközi Huszár és Hagyományőrző Találkozón csaknem kétszáz résztvevő, kézi fegyverek, tucatnyi ágyú és komoly pirotechnikai háttér biztosítja a csata hiteles megformálását - mondta el Vass László, a szervező Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület vezetője. Pénteken kezdik építeni Újszentivánon, az egykori laktanya területén a katonai tábort. Megkezdődik a kiképzés, hiszen egy általános iskolás vetélkedő nyertes csapata érkezik a katonákhoz. Ők alapkiképzésen vesznek részt. Emellett nézőtoborzás is kezdődik Szegeden.

Szombaton indulnak meg a csapatok Szegedre. A lovasok „lábon”, a gyalogosokat buszokkal szállítják Újszegedre, ahonnan már menetfelszerelésben a Belvárosi hídon átkelnek a Tiszán, és bevonulnak Szegedre. A menet mintegy tizenkét kilométert tesz meg a belvárosban. A Széchenyi téren fogadja őket a város vezetése, majd átvonulnak a III. Huszárezred szobrához, illetve az Aradi vértanúk terén a szőregi csata áldozatai emléke előtt tisztelegnek. Ezt követően visszatérnek az újszentiváni táborba.

Este a helyi történelmi parkban egy újabb kopjafát avatnak, hiszen az a cél, hogy emléket kapjon minden magyar tábornok, aki részt vett a szőregi csatában. Akkor tizennyolcan voltak Szegeden, és háromnak már áll a kopjafája. Most Dembinszky Henriknek, a magyar csapatok szőregi fővezérének avatják fel a kopjafáját a szegedi lengyel kisebbségi önkormányzat támogatásával.

A szőregi csata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó ütközete. A Dembinszky vezette Déli magyar fősereg 1849. augusztus 2-án hajnalra feladta Szegedet, és a Tisza bal partjára húzódott vissza. Másnap Haynau osztrák táborszernagy főserege átkelt a Tiszán, s 5-én megtámadta Dembinszky Szőregnél felálló csapatait. A magyar egységek rövid ellenállás után elhagyták állásaikat, s visszavonultak Temesvár felé.

A felelevenített csatára érkeznek lovas csapatok Felvidékről, Erdélyből több gyalogos csapat jön, s a magyar résztvevők mellett jönnek lengyel egységek is. Ez azt jelenti, hogy negyven lovas és mintegy százhatvan gyalogos katona vesz részt a hétvégi eseményen. Tizennégy működő ágyút is bevetnek, látványos pirotechnikai eszközökkel kiegészítve.

A vasárnapi ütközet a korábbi helyszínen, a szőregi bányagödörnél, az ott levő tónál kezdődik, majd utcai harcokkal folytatódik. Ezért a korábbi kommentátori állás helyett a csata szakértője egy szekéren kap helyet, hogy az eseményekkel együtt mozogva az érdeklődőket folyamatosan tájékoztassa. A tónál kezdődik majd a küzdelem, ahol vízi ütközetet imitálnak a résztvevők, melyben az átkelő osztrákok hajója telitalálatot kap és elsüllyed. Majd felrobban a szegedi lőszerraktár is. Ezt követően kiszorulnak a magyar erők, és délfelé vonulnak vissza a település utcáin, úgy ahogy a szabadságharc idején is történt. Több előretörés és hátrálás közben a lovasság ágyút is zsákmányol, de végül dél felé haladva feladják a települést a magyar erők.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2010

• Az igazi Trebitsch
• Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
• Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
• Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
• A kannibál gróf kalandjai
• Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
• Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
• Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
• A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában