Tánc a virtuális partnerrel
2010. július 30. 09:41
Európai kutatók egy csoportja a tapintható virtualitás lehetőségeit kutatja: az új eljárással akár olyan, valós tárgyak nélküli múzeumok is nyílhatnak majd, ahol kézbe vehetjük a valós leletek virtuális változatait.
Korábban
Ez ugyan elsőre science-fictionnek tűnhet, de az ún. haptikus technológia fejlődésével és a virtuális valóság (virtual reality, VR) generálásával olyan virtuális jelenségek teremthetők meg, amelyek sokkal realisztikusabb és immerzívebb élményt nyújthatnak, mint valaha. A felhasználók nemcsak hallhatják és láthatják a virtuális objektumokat, hanem meg is érinthetik őket, amely új utakat nyithat meg a videokonferecia, a távgyógyítás, az ipari tervezés, a játékok és a szórakozási lehetőségek területén.
„Hosszú utat tettünk meg a VR audiovizuális aspektusai terén, a következő lépés az érintés lesz” – vázolta fel Andreas Schweinberger, a müncheni Technische Universität kutatója. „Minél több érzékszervünket vonjuk be, annál nagyobb lesz az interakció és az érzés, hogy ott vagyunk” – tette hozzá.
Schweinberger egy kilenc egyetemből és tudományos intézetből verbuválódott kutatócsoport vezetője. Az Immersence program keretében részben Európai Uniós pénzekből finanszírozott projekt innovatív haptikus technológiák és több oldali interfészek kifejlesztésén, illetve földi tárgyakból valós időben történt virtuális elemek előállításán fáradozik. Utóbbit egy olyan 3D-s technikával idézik elő, amelynek segítségével egy tárgyat egy távoli helyen levő személyhez tudják eljuttatni – neki csak egy VR-szemüveget kell viselnie és megérinteni a haptikus érintkező felületet.
„A haptikus technológia még gyermekcipőben jár. A felületen egy PHANTOM-nak nevezett robotkart alkalmazunk, amelynek egy csatlakozási pontja van. Ez adja azt az érzést, hogy megérinthetünk egy tárgyat, de azt már nem tudjuk elmozdítani vagy felemelni. A projekt egyik partnere, a madridi Universidad Politécnica viszont egy olyan szerkezet kifejlesztésébe kezdett, amelynek már két ilyen pontja van, így a tárgyat akár egy virtuális kézzel is meg tudjuk fogni” – magyarázta a kutatás vezetője. A szakemberek ezen kívül egy olyan technológia kifejlesztésén dolgoznak, amelynek segítségével a felhasználó egy tárgy textúráját és keménységét is meg tudja állapítani.
Az Immersence kutatói a virtuális környezeten belüli emberi-emberi kapcsolatok megteremtését is lehetővé tették. A müncheni laboratóriumban például egy mozgatható karú robotszerkezetet tanítottak meg táncolni; itt elég csak felvenni a VR-szemüveget s egy ellentétes nemű táncpartner rajzolódik ki. A francia partnerintézmény, a Université d’Evry még egy lépéssel tovább ment, s azt tanulmányozta, hogyan tud a két ember – a valós és a robot – virtuálisan egy tárgyat (például egy nehéz dobozt) mozgatni.
„Ez nem olyan egyszerű: az egyik ember vezet, a másik pedig követi. Egyfajta tárgyalási folyamat, amelyre a robotot be kellett programozni” – mondta el Schweinberger. A fejlesztések egyfelől a számítógépes játékokkal játszóknak okoznak majd nagy örömet, míg ezentúl a doktorok távolról is tudják majd kezelni betegeiket, de az új technikák nagy segítségére lesznek a fizikoterapeuták és ipari tervezők számára is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
- Jókai Mór egész családja ellenezte Laborfalvi Rózával való házasságát tegnap