Váci módra készítették el Mária Terézia kedvenceit

2010. július 29. 08:21 MTI

Kappan leves, roston sült hal, fahéjas-mézes sült alma, pölöskei muskotályos bor - ezt ehette, ihatta Mária Terézia és népes családja 1764. augusztusi váci látogatása idején - állítja levéltári kutatásaira hivatkozva a Vendégvárók Váci Egyesületének elnöke.

Korábban

Fónagy István munkája nyomán vette étlapjára a Pest megyei város Barlang Étverme (mivel a kétszintes vendéglátó egység alsó szinte a pincébe került, étterem helyett „értelemszerűen” az étverem nevet viseli) a nemrég megrendezett Váci Világi Vigalom idején az úgynevezett főúri barokk menüt, amelyet igen méltányos áron bárki „végigehetett”.

Noha csak foszlányokban maradtak meg visszaemlékezések a népes főúri család étkezési szokásairól, a fellelt dokumentumokból ki lehetett következtetni, hogy mi is lehetett a menü azon a bizonyos augusztusi héten, amikor az uralkodó pár tiszteletét tette Vácott - mondta el Fónagy István.

A legenda szerint Mária Terézia, valamint férje: Lotaringiai Ferenc és dédelgetett lányuk: Mária Krisztina hercegnő eredetileg 2 éjszakát akart a Duna parti városban tölteni, de olyan jól érezték magukat, hogy 5 éjszakára maradtak - mesélte a bor-és pálinkaszakértőként is ismert egyesületi elnök. Kutatásai szerint a vendéglátó Migazzi bíboros és a királyi családot kiszolgálók teljes mértékben tiszteletben tartották a francia konyhát, illetve a halat, zöldséget és gyümölcsöt igen kedvelő Mária Terézia, valamint hozzátartozói ízlését a menü összeállításakor. Az egyes fogások a pénteki nagyböjthöz is igazodtak, vagyis az asztalra semmiképp se kerülhetett zsíros, nehéz étel.

A barokk jegyében rendezett idei Váci Világi Vigalom három napján – a szervezők és Fónagy úr reményei szerint – a gasztronómia és a történelem kedvelői valóban az uralkodói pár és gyermeke egykori menüjét kóstolhatta végig. Az első fogás Mária Terézia kedvenc kappan levese volt. Az öreg kakasból készített leves állítólag a 3-4 órás főzéstől lesz ízletes és egészséges – ecsetelte a vendégvárók egyesületének elnöke, aki szerint Lotaringiai Ferenc ízlését sem volt nehéz „megidézni”, hisz a roston sült hal sokak kedvence. Mivel az uralkodó annak idején valószínűleg olyan barna húsú csukát fogyasztott, amilyen jelenleg is úszkál a Dunában, az étverem szakácsai viszonylag könnyűszerrel „prezentálták” 2010 nyarán is a porhanyós roston halat.

Mária Krisztina kedvenc fűszeres sült almájához is megvolt minden hozzávaló, amitől az ember szájában összefut a nyál: finom alma, fahéj és méz. A fahéjba és mézbe göngyölt gyümölcsöt roston megsütötték, majd hűtve, felszeletelve tálalták. 1764-ben is, most is.

Az ételeket egy pohárka ingyen kínált muskotályos borral „koronázták meg” - tette hozzá Fónagy István. Kutatásai szerint e téren is a hagyományt követték, ugyanis a régi korokban a bíboros – tanítványaival - fehér szőlővel ültette be a környék hegyoldalait, így a város vendéglőiben ingyen szolgálhatták fel a nagy mennyiségben és jó minőségben előállított váci bort.

Az írásos emlékek arról is tanúskodnak, hogy Mária Terézia bőkezű adományokat juttatott Vác városának, nem véletlenül emelték tiszteletére épp itt az ország egyetlen diadalívét, az úgynevezett Kőkaput. A mítosz szerint azonban sohasem haladt át alatta, mert egy jóslat azt súgta neki, hogy mihelyt ezt megteszi, ledől a kapu. Így hát ő és kísérete inkább megkerülte a diadalívet, úgy haladt tovább a barokk város főtere felé, hogy fogadja a helyi polgárok éljenzését, s részt vegyen a napokig tartó ünneplésen.