Újabb tömegsír a spanyol polgárháborúból
2010. július 23. 09:23 MTI
A spanyol polgárháború végén lemészárolt köztársaságpártiak tömegsírját tárták fel Toledóban az El País spanyol liberális napilap szerint.
Korábban
A vert sereghez tartozó másfél tucatnyi katona két nappal a háború vége után tért vissza otthonába a Toledó melletti Menasalbasba, itt azonban falubéli falangista szomszédjaik tartóztatták fel és a toledói börtönbe hurcolták őket. Több katonát brutálisan megkínozták, s alig néhány óra múlva kivégeztek 17 foglyot, csak egy embernek sikerült megmenekülnie az 1939. április 3-i vérengzés elől.
A tömegsírt feltárók a több mint 70 évvel ezelőtti események kapcsán 18 holttestet kerestek, de csak 17 csontvázat találtak: ez alátámasztja a falubeliek visszaemlékezéseit, miszerint az egyik katonának sikerült elmenekülnie. A sírban megtalálták két 20 év alatti férfi tetemét is, de ők nem tartoztak a kivégzett csoporthoz.
A katonák földi maradványait a spanyol napilap szerint csak egy vékony földréteg fedte: egy alig 40 centiméter mély gödörbe temették őket, vagyis félig temetetlenül hagyták az áldozatokat. Inés Pregeiro régész beszámolója szerint a sírban találtak két hiányos csontvázat, és tanúvallomások szerint embercsontokat lakmározó kutyákat is láttak. A laboratóriumi vizsgálatok mondják majd meg az archeológus szerint, hogy a csontvázakon vannak-e harapásnyomok.
Francisco Franco tábornok fasiszta diktatúrája idején 114 ezer ember tűnt el nyomtalanul Spanyolországban. A hozzátartozók a sírok felkutatását és feltárását követelik a madridi kormánytól, ezt viszont jelentősen megnehezíti, hogy a diktatúra évei alatt, 1939 és 1977 között egyáltalán nem keresték az eltűnteket.
Az ásatásokat vezető Emlékezés Fórumainak Állami Szövetsége (La Federación Estatal de Foros por la Memoria) keresetet nyújtott be a toledói bíróságon, amelyben tájékoztatták az igazságszolgáltatást, hogy a tömegsírban talált emberek minden kétséget kizáróan erőszakos halált haltak. A keresetre nem érkezett válasz: a bíróságok egy 1977-es amnesztiatörvény miatt nem indítanak eljárást a Franco-diktatúra áldozatainak ügyeiben. A szervezet ugyanakkor 20 ezer eurós támogatást kapott a spanyol kormánytól a sír feltárására.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap