Palócfölddel bővül a Szentendrei Skanzen

A hét portán 12 lakóházat és 26 melléképületet bemutató észak-magyarországi tájegység építése 2008 áprilisában kezdődött, az akkor induló Skanzen Örökség Program (SÖP) keretében - tekintett vissza a projekt kezdeteire Cseri Miklós.

A főigazgató felidézte: a 2,22 milliárd forintból (ebből 2 milliárd európai uniós támogatás) megvalósuló SÖP során már 2009-re felépült egy új fogadóépület és a skanzenvasút; az ipari műemléknek számító Ganz-Jendrassik motorvonatra azóta 86 ezren váltottak jegyet. A palócföldi falu felépítése 700-720 millió forintba került, így a Skanzen 8 tájegységben összesen 312 épülettel fogja várni a közönséget júniustól - fűzte hozzá. Cseri Miklós a Skanzen látogatottságára is kitért; mint hangsúlyozta, a recesszió ellenére a hazai múzeumok többségével ellentétben 2009-ben az előző évinél is több, 214 ezer látogatót fogadtak.

Márciusra elkészült a palócföldi tájegység (kisebb objektumokkal együtt) 48 épülete, hétfő óta pedig ezek berendezése is megkezdődött az ide szánt mintegy 5000 műtárggyal. A készülő észak-magyarországi falu az Ipoly és a Bodrog közötti terület hagyományos népi építkezését, életmódját mutatja be; Nógrád, Heves, Borsod és a történeti Gömör jellegzetes portáit megidézve a szegény summások tufába vájt barlanglakásaitól a kisnemesi lakóházakig. Az épületek, illetve azok másolatai összesen 26 településről származnak - számolt be a részletekről a főigazgató.

Mint elárulta, többféle építőanyagot már lehetetlen volt Magyarországról beszerezni, így például a szükséges 300-400 mázsányi zsuppot Dél-Lengyelországból kellett hozatniuk. A Skanzen legfontosabb üzenete, hogy a megőrzött és bemutatott értékeket a helyiek is újra felfedezzék - emelte ki Cseri Miklós.

Nagyné Batári Zsuzsanna, az észak-magyarországi tájegység muzeológusa elmondta, a Skanzen először "lépi át" az országhatárt azzal, hogy a felvidéki Nemesradnótról is áthoztak egy gömöri kisnemesi kúriát. Az újdonságok közt említette a muzeológus azt is, hogy az új tájegység télen is látogatható lesz a temperált házaknak köszönhetően. Mint megjegyezte, a magyar muzeológiában egyedinek számít, hogy barlanglakásokat is felépítettek, de az egész tájegységről elmondható, hogy minél több társadalmi réteg életét kívánják bemutatni a teknővájó cigányoktól a summásokon és a szegényparasztokon át a középparasztságig vagy a kisnemességig.

A modern skanzenek az építészeti múzeumi jelleg felől elmozdultak az életmód bemutatása felé - mutatott rá Nagyné Batári Zsuzsanna, hozzátéve: hangsúlyt fektettek egyes emberek, családok, épületek történetének a felidézésére is. Mint a muzeológus elárulta, egy teljes lakóházat kipróbálható, élethű bútormásolatokkal rendeznek be, a múzeumi munkát egy módszertani kiállítás ismerteti meg a közönséggel, de az új tájegységben lesz fotótár és vetítőterem is.

A Sztaravoda-patak partján felépült palóc falu látványosságai közül Nagyné Batári Zsuzsanna mások mellett a perkupai házban berendezett lakodalmat, a karancskeszi házban található fonót vagy a márianosztrai disznótort emelte ki.

Az észak-magyarországi tájegység hivatalos megnyitóünnepségét június 25-én tartják, a nagyközönség a következő naptól veheti birtokba a palóc falut.

Fotók a tájegységről

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2019

• A konyhaművészetért hagyta el a komponálást Rossini
• Veronica Lake démonai
• Ellenforradalom a forradalomban
• Zsabka Kálmán botrányos élete
• Korvin Ottó, a „vörös inkvizítor”
• Etiópia vörös királya
• A magyar Windsor
• Két elbambult hölgy
• Szamuely Tibor 1919-ben