Apjuk nevét kapták a viking nők

Dr. Philip Shaw a Nottinghami Egyetemen megrendezett, hatodik Viking Szimpóziumon mutatta be kutatási eredményeit a névadási szokásokkal kapcsolatban. Ebből kiderült, hogy a lánygyerekek a legtöbbször apjuk „nőiesített” nevét kapták meg (pl. Tomas-Tomasina), amire azért is szükség volt, mert nyíltan és egyértelműen jelezte a kapcsolatot a gyerekek és apjuk között. A névadás a társadalomról is sokat elárul, hiszen ez azt is jelenti, hogy a fiúgyerekek voltak a fontosabbak, míg a lányok esetében csak a családi kapcsolatot akarták érzékeltetni.

Emellett a női nevek nagyon népszerűek, és több esetben jóval változatosabbak voltak, mint a férfiak nevei. Ez a konzervativizmus a kutató szerint ma is él, és a szülők nagyon vigyáznak arra, hogy a fiúgyerekek maszkulin nevet kapjanak. Ez a probléma szerinte az „Evelin” név átalakulásában is nyomon követhető, amely a 12. században vált férfiból női névvé.

A szimpóziumon emellett több más érdekes kérést is bemutattak, amelyek a kor mindennapjainak árnyalását segítik elő. A szervezők reményei szerint a hasonló rendezvényeken az akadémiai kutatásokat mutathatják be, és tehetik népszerűbbé a nagyközönség körében, aminek segítségével több korábbi tévhitet is eloszlathatnak majd.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2015

• Száműzöttek: megjelent a Múlt-kor téli száma
• A Führer és a nők 
• A Bánk bán hölgyei
• Császár az óceán közepén
• A Sóhajok-szigete: Ellis Island
• Két epizód a Colt revolver korai történetéből
• A Horthy család korai emigrációs évei
• Kossuth Lajos távol az otthontól
• Így ünnepeltek a fronton