Taraszko indiánok városát fedezték fel Mexikóban

A taraszko indiánok egykoron Mexikó nyugati részének jelentős hányadát uralták, az aztékokkal közös határukat erődítményrendszer őrizte, s a 15. század végén egy véres ütközetben sikerült utóbbiakat legyőzni. A Purépecha Birodalom legalább olyan erős volt, mint az azték államalakulat, azonban vajmi kevés tudható róla. Az aztékokra vonatkozó ismeretek jelentős részét történészek a spanyolok feljegyzéseiből szerezték a történészek. A spanyoloknak azonban kevés kapcsolatuk volt a taraszko indiánokkal, mire pedig felfigyeltek rájuk, a lakosság jelentős részével az európaiak által behurcolt betegségek végeztek.

A települést a Pátzcuarói-tó partján építették, s fénykorában negyvenezer embernek adott otthont, míg i.sz. 1350 körül lakosainak jelentős része át nem települt a tíz kilométerre odébb lévő "fővárosba", Tzintzuntzanba. A protourbanus központot a Coloradói Állami Egyetem expedíciója fedezte fel, amely évek óta kutatja a Pátzcuarói-tó környékét. Mivel a tó az idők folyamán "összement", az egykori város néhány kilométerre "eltávolodott" a vízparttól. A helyszínen a talaj alkalmatlan a művelésre, ennek köszönhetően az építmények alapozása javarészt fennmaradt.

A régészeti helyszín öt négyzetkilométeres területet foglal el: GPS segítségével a kutatóknak eddig sikerült feltérképeznie a helyszín ötödét, s 1300 építményt - házakat, apró templomokat, tereket, valamint a teraszos földművelés nyomait azonosítottak. A legtöbb építmény i.sz. 1000 és 1350 közötti időszakból származik, ezután indult "zsugorodásnak"a város, amelynek lakosai lassan elköltöztek, s 1500-ra teljesen elnéptelenedett.

A birodalom többi része nem sokkal később szintén "kámforrá vált": a spanyolok által behurcolt himlő és egyéb betegségek először az aztékokat fertőzték meg, majd a taraszko indiánokat sem kímélték, a lakosság 80-90 százalékával végezve. Amikor a spanyolok megtámadták a Purépecha Birodalmat, nemigen maradt már senki, aki ellenállást tanúsíthatott volna.

"Ez a régészeti helyszín bepillantást enged az "állam előtti" korba, amikor már megkezdődött a társadalmi rétegződés, a lakosság városias jellegű településeken élt és hozzáfogott a táj átalakításához" - hangsúlyozta Christopher Fisher,a Coloradói Állami Egyetem archeológusa, aki az amerikai régészeti társaság közgyűlésén számol be a felfedezésről.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
• Házmesterek a vészkorszakban
• Idén ősszel is megrendezik a Zsinagógák Hetét