Csontváz igazolja a maja gyarmatosítás történetét

A már tíz évvel ezelőtt megtalált csontok minden bizonnyal K’inich Yax K’uk’ Mo’ (a kutatói szakzsargonban röviden KYKM) maradványai lehetnek. "KYKM volt az első király a 16-ból, akik 400 éven keresztül - 426 és 820 között - uralták Copánt és környékét" - véli T. Douglas Price, a Wisconsin–Madison Egyetem régésze. Az egykori uralkodó csontjainak kémiai összetételéből arra lehet következtetni, hogy a maja alföld közepén nőtt fel, ami Copántól több száz kilométerre található, északnyugati irányba.

Azt a copáni feliratok is bizonyítják, hogy az új király az erős caracoli uralkodócsaládból származott. Fiatal felnőttként talán a királyi bíróság tagja volt Tikalban (ma Guatemala), a maja királyság egyik központjában. A kutatók feltételezése szerint innen küldték később Copánba, hogy új dinasztiát alapítson. „Ez a felfedezés megerősíti azt az elképzelést, hogy a copáni államot egy gyarmati terjeszkedés részeként alapították” – mondta el Robert Sharer, a Pennsylvania Egyetem régésze. "Ennek a vizsgálatnak a célja az is, hogy többet megtudjunk a klasszikus maja városállamok történetéről és fejlődéséről - amelyek körülbelül 200-tól 900-ig uralták Mexikó egyes részeit és Közép-Amerikát".

A Copánnál megtalált hieroglifák szerint KYKM egy külföldi király volt, akit 426-ban iktattak be, de csak egy év múlva érkezett meg a területre. 2007-ben, a Texasi Egyetem egyik régésze, David Stuart fedezte fel, hogy az uralkodó egy copáni kőemlékműbe vésett felirat szerint caracoli származású.

Arlen Chase és Diane Chase régészek - akik ásatásokat vezettek Caracolnál - hihetőnek gondolják, hogy Copán első királya Caracolból származik, de szerintük kétséges, hogy Tikalon keresztül érkezett. Arra ugyanis semmilyen jel nem utal, hogy ebben az időben Caracol és Tikal között bármiféle politikai kapcsolat létezett volna. „Az uralkodó minden bizonnyal Caracolból jött: ez utóbbi régió 150 körül kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezett Copán térségében. Nem lenne meglepő, hogy Copán egy caracolit választott volna első uralkodójának” - mondja Arlen Chase.

Sharer körülbelül tíz évvel ezelőtt egy ásatást vezetett a copáni privát királyi komplexum alatt. A feltárások során a munkások három királysírt találtak, valamint négy másik ember csontvázát. Az egyik lenyűgöző boltíves sírkamra egy körülbelül 55 éves férfi maradványait tartalmazta, 7 nagyobb díszes tárggyal. A sír díszítéséből és a megtalált cserépedények mintájából a tudósok arra következtettek, hogy a férfi igen erős kapcsolatban állt a tikali és teotihuacani királysággal - Sharer szerint akkor KYKM maradványait találták meg.

A díszes sírban talált tetem fogait stroncium- és oxigénizotóp vizsgálat alá vetették. Az ilyen kutatások annak a területnek a víz és geológiai leleteit tükrözik, ahol a vizsgált személy felnőtt. A tanulmány szerint KYKM fiatal korát a Tikal-régióban töltötte - ez pedig a korábban említett tanulási periódust igazolhatja.

Amíg a kutatók több mintát gyűjtenek az izotópok arányára, addig az uralkodó caracoli származása csupán egy feltételezés marad.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe