Római szentélyt tártak fel Toszkánában

A négyszögletes alaprajzú építmény hossza 11,5 méter, szélessége pedig 6,5 méter. Egykori építői az úgynevezett opus testaceum római építési módszert alkalmazták, amikor a nyers vagy félig égetett téglákat kötőanyagba ágyazták.

A szentély alapzatát kőtömbökből építették, erre került a tégla, majd márványlapokkal borították. A régészek szerint a szentélyből ítélve a térségben egykoron egy fontos római település volt, amely a kereskedelmi kikötőt szolgálta ki. Ide érkeztek a javak Afrikából és az egész földközi-tengeri térségből, majd az árut innen továbbították északra, Siena városába, vagy az etruszk Rossellébe (latin Rosellae), illetve délre, a toszkán Heba városába (a jelenlegi Magliano), esetleg az ókori Ager Cosanusba.

A feltárások során a régészek félszáz római kori pénzérmét találtak, valamint óriási mennyiségű kerámiát, amely az egész Mediterráneumból, de legfőképpen Tunézia mai területéről származik. Az archeológusok folytatják a feltárásokat, meggyőződésük szerint a közelben kell lennie ugyanis Diana, a Hold, a szülés és a vadászat istennője szentélyének is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén