Holokauszt-emlékművet avattak Bukarestben
2009. október 8. 22:22 MTI
A holokauszt romániai áldozatainak tiszteletére emelt emlékművet avatott fel Bukarestben Traian Basescu román államfő, aki felszólalásában a korabeli román államnak a romániai zsidók és a romák kiirtásában játszott szerepéről is beszélt.
Az államfő kijelentette, hogy 1940 és 1944 között a romániai zsidó és roma közösség elleni gyilkosságok és visszaélések elkövetéséért a román állam akkori vezetőségét terheli a felelősség, akárcsak mindazokat, akik hallgattak, és nem szálltak szembe e szörnyű tettekkel. Az államfő Ion Antonescu tábornoknak, Románia akkori miniszterelnökének szerepéről is megemlékezett.
Az államfő szerint a holokauszt felelevenítése mindig megrendítő erejű, hiszen semmi sem lehet abszurdabb, embertelenebb és felfoghatatlanabb, mint a megöltek, a deportáltak és az elűzöttek halála és szenvedése. Kijelentette: bármilyen nagy tisztelettel is adóznak előttük a mai szabad és demokratikus társadalmakban élők, az akkori idők ártatlan áldozatainak szenvedése semmihez sem mérhető.
Basescu szerint az áldozatok emléke arra kötelezi Romániát, hogy megismerje, vállalja múltját, és továbbadja a történelmi igazságot a következő nemzedékeknek. Hozzátette: az emlékmű felavatásával a román állam és társadalom elkötelezi magát saját múltjának vállalása mellett.
Az államfő szerint kötelező megemlékezni azokról, akik 1940-ben a kelet-romániai dorohoi-i és galati-i, valamint az 1941-es bukaresti és jászvásári pogromban vesztették életüket. A román államfő lerótta kegyeletét a Besszarábiából (ma a Moldovai Köztársasághoz tartozó terület - a tud.) és az észak-kelet-romániai Bukovinából a Dnyeszteren túli területre deportált zsidók és romák emléke előtt. Hozzátette: meg kell emlékezni az 1944-ben a magyar hatóságok által Észak-Erdélyből elhurcolt zsidókról is.
Románia hosszú hallgatás után elismerte, hogy annak idején része volt a zsidóság irtásában, 2003-ban vizsgálóbizottságot állított fel a romániai holokauszt körülményeinek tisztázására. A Nobel-békedíjas Elie Wiesel vezette bizottság megállapította, hogy az 1940 és 1944 között román irányítás alatt álló területen mintegy 270 ezer román és ukrán zsidót gyilkoltak meg. Az emlékmű felállítását is ez a bizottság javasolta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre tegnap
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet tegnap
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa tegnap
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására tegnap
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast tegnap
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren tegnap
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét tegnap
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 2024.09.19.