Azonosították Aquincum keleti határát
2009. október 7. 18:33 Régészet Budapesten
Több, mint százhúsz évvel az óbudai ásatások megindulása után sikerült azonosítani a aquincumi polgárváros eddig ismeretlen keleti határát. A négyszög alakú városfal vonala az északi, déli és nyugati oldalon már korábbi feltárások során előkerült, de a Duna felöli részen egészen eddig még nem sikerült megtalálni azt.
Korábban
A BTM Aquincumi Múzeuma idén is folytatta az ún. Aquincumi Híd és kapcsolódó úthálózata című projekthez kapcsolódó régészeti feltárást, amely a tervezéshez szolgáltat adatokat - számolt be róla Láng Orsolya ásatásvezető régész. Az idei évben az Aranyhegyi patak déli oldalán, a Pók utca vonalában nyitott kutatóárkokból a római kori település északi szegélyét és közvetlen környezetét ismerték meg. A feltárás során nemcsak a különböző korszakokról, hanem az egykori domborzatról is új adatokat nyertek.
A Duna felé a korábbi időszakokban erősen lejtős területet feltehetően csak az utóbbi évszázadban töltötték fel a mai szintre.A római kori település maradványait a kutatott terület nyugati részén (Szentendrei út zónája) a későbbi korok építkezései miatt már nem találták meg: ott az Aranyhegyi patak 19. századi védvonalához kapcsolódó hevenyészett, római kori épületelemekből épített modern fal és kisebb földhányás (gát?), illetve macskakövekből épített kis vízelvezető árok került elő. Ez utóbbi talán a Pók utca elődjét követő árok lehetett. Kelet felé a korábbi utcát szegélyező, régen kivágott nyárfasor tönkjeit is megtalálták.
Kelet felé haladva az újkori bolygatás kisebb mértékű volt, így a feltöltés alatt a római kori város északi szélének épületeihez tartozó falmaradványok, utcarészletek bukkantak elő. Szintén a terület keleti részén került napvilágra a feltárás legérdekesebb jelenségegyüttese: egy kicsi és egy nagyon nagy méretű (legalább 2 méter széles) római kori vízelvezető árok. A nagyobbik feltehetően a polgárváros keleti városfalát kívülről kísérő vizesárok lehetett, hiszen a korábbi feltárások során pontosan ebben a zónában találták meg az északi fal egy lekanyarodó darabját. A két árok előkerülése azért különösen fontos, új információ, mert a település három másik oldalán (észak, dél és nyugat) már több évtizede pontosan ismert a városfalszakaszok nyomvonala; míg a keleti, Duna felőli oldalon eddig semmilyen adatunk nem volt a város lezárására.
Az idei feltárás másik fontos eredménye egy római kori kút feltárása volt. A felső 1.5 méteren kőből készült, majd az alján hordódongákból készített építmény már a város falán kívül került elő. Valószínűleg az egykori Gázgyár területén korábban feltárt nagyméretű ipartelephez tartozott, akkor ugyanis a területtel szemben, déli irányban több, mint 40 kút került napvilágra, amelyek az egykor itt működő fazekastelephez tartoztak.
A most előkerült római kori objektumok tehát igen sok új információval szolgáltak: a római épületfalak folyamatos városi beépítésre utalnak kelet felé, a vizes árkok „segítettek” lehatárolni a római kori várost, a kút pedig igazolta azon korábbi feltételezéseket, miszerint a római kori ipartelep az esztergomi vasúti töltés északi oldalán is folytatódott és egyben jelezte a városi település határát.
A cikk a BTM oldalán
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Jane Grey, aki kilenc napig volt királynő 20:27
- 10 érdekesség a pénz történetéből 19:07
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói 17:05
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma 16:39
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez 16:05
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” 14:20
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? 13:20
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét 13:20
